Az ukrán baromfiipar terjeszkedésének zászlóshajója a kenyérgyárból (Mironivsky Hliboproduct: Myrinovsky Kenyérgyár, MHP) Ukrajna nemzetközileg jegyzett meghatározó baromfiipari szereplőjévé avanzsált MHP. Juri Koszjuk, a cég tulajdonosa a hazai piaccal szemben egyértelműen Európában látja a növekedés kulcsát, ahol középtávon belpiaci szereplővé kíván válni.
Ez az attitűd részéről teljesen érthető – egyrészt azért, mert gyárainak mintegy 30 százaléka az oroszok által elfoglalt területeken van, másrészt pedig azért, mert az otthoni fogyasztói létszám – részben az évtizedek óta tartó nagymértékű kivándorlás, részben pedig a háború okozta sajnálatos emberveszteségek miatt drasztikus csökkenést mutat.
Az európai piac első számú vonzerejét az ukrán élelmiszeripari vállalkozások számára többnyire a vámmentes export lehetősége jelenti. Erre ugyan már a tízes években is volt számos példa, a kapuk azonban a háború kitörését követően nyíltak igazán szélesre. Ennek hatása az ukrán baromfi-behozatal ugrásszerű növekedésében is jól tetten érhető.
Ez pedig azt jelentette, hogy ez a szegmens produkálta a legnagyobb növekedést az unióba irányuló ukrán agrárexporton belül. Úgy tűnt, hogy a gazdatüntetések – különösen a lengyel gazdák erőteljes fellépése –, gátat szabhat a dinamikus expanziónak. Ám a remények nem teljesen váltak valóra. Az engedéllyel rendelkező ukrán vállalatok száma ugyanis 2025-ben is bővült,
a korábbi vámmentes kvótát pedig újabb 30 ezer tonnával fejelte meg Ursula von der Leyen és csapata.
Az MHP nagyon hamar meglátta a további piacszerzés lehetőségét is, és a vámmentesség költségelőnyeként jelentkező többletforrásaikat befektetve, idejekorán cégfelvásárlásba kezdtek az unió országaiban.
Az ukrán cég legújabb szerzeménye a Spanyolország második legnagyobb iparági szereplőjének számító Group UVESA baromfi- és hústermelő konglomerátum, amelynek 92 százalékos tulajdoni hányadát sikerült megszereznie, az üzletre Ursula von der Leyenék is áldásukat adták.
Így a tranzakció immár hivatalos, és a koncentrálódó kapacitások akár meg is rengethetnék az uniós baromfipiacot, ám meghatározó magyar iparági szereplők szerint ettől egyelőre nem kell tartani.
A spanyol baromfitermelés nagyon is belterjes, 90-95 százalékban a hazai piacra koncentrál.
Vagyis az ott előállított baromfitermékek nem nagyon jelennek meg külpiacokon. Ez a megállapítás a sertéshúsra már kevéssé lehet igaz, hiszen Spanyolország Kína tekintetében Németországot, Brazíliát, Dániát és az USA-t is megelőzve már tavaly is a világ vezető sertéshúsexportőre volt, a lehetőségek pedig idén csak tovább bővültek.
Ha a spanyol óriás ukrán kézbe kerülése egyelőre nem is hordoz veszélyeket az európai baromfivertikum belpiaci helyzetére nézve, továbbra is jelen van az a kockázat, amit Von der Leyenék vámpolitikája jelent. Ez ugyanis messze jobban figyelembe veszi az ukrán érdekeket, mint amennyire az európai iparági szereplők szerint az tolerálható lenne, hiszen a komoly iparági tiltakozási hullám ellenére
a tavalyi éves 90 ezer tonna vámmentes baromfikvótát idén 120 ezer tonnára növelték.
És mivel az ukrán behozatalnak nem kell megfelelnie semmiféle uniós előírásnak, az exportáló ukrán vállalkozások uniós versenytársaikkal szemben továbbra is tetemes költség-, és ez által versenyelőnyt élveznek.
Magyarország ugyan számos érzékeny termékre exportstopot vezetett be Ukrajnával szemben, ám ez nem jelenti azt, hogy a magyar vállalkozások az európai piacokon nem szembesülnek az ukrán termékek vámmentességének versenytorzító következményeivel. Bárány László, a Magyarország legnagyobb baromfihús-termelőjének számító Master Good csoport alapító tulajdonosa szerint a baromfihús tekintetében
az ukrán exportőrök költségelőnye több tíz százalék, ami azért is nagyon fájdalmas európai versenytársaikra nézve, mert ebben a szegmensben a költségek kiugróan magasak.
Különösen igaz ez a takarmányköltségre, ami a csirkehús fogyasztói árának 60 százalékát teszi ki.
A nullaszázalékos vámmal érkező ukrán exportból származó csirkehúsnak az európai fogyasztó akár örülhetne is, hiszen relatíve alacsonyan tartja az árakat még most is, amikor nincs éppen túlkínálat a baromfihúspiacon. Az viszont az egészségtudatos vásárlónak egészen biztosan nincs ínyére, hogy jelenleg – szemben az európai termelőkre kötelező előírásokkal –
az ukrán csirkék, pulykák és víziszárnyasok GMO-s tápon híznak, nem tilos őket az elhullott állatok húsából készült húsliszttel táplálni, és ugyancsak szabad megelőző jelleggel antibiotikummal etetni-itatni őket.
Ez utóbbi azért kellemetlen, mert a baromfi nagyon rövid idő – öt-, öt és fél hét nevelés-hizlalás után – vágóhídra kerül, ennyi idő alatt pedig biztosan nem ürül ki a szervezetéből az antibiotikum. Vagyis az ilyen húst fogyasztó ember tudtán kívül akkor is „szed” antibiotikumot, ha nem akar, mert erre semmi szüksége nincs rá.
A 2022–2024 között a számos termékre kiterjedő vámmentességnek köszönhetően dinamikusan növekvő ukrán agrárexport olyan mértékű gazdatüntetéseket váltott ki, amelyek hatására az Európai Bizottság – a kvótaemelés mellett – bizonyos szigorításokat is kénytelen volt megígérni. Ilyen intézkedés például, hogy Ukrajnának is meg kell nyitnia néhány érzékeny piacát – például cukor- és baromfihúspiacát – az európai áruk előtt, illetve több, Európában nem engedélyezett megoldást – egyebek mellett a növekedést serkentő szerek használatát – ugyancsak meg kell változtatnia az idén júniusban hatályba lépett megállapodás 2028-ban esedékes felülvizsgálatáig.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.