Fazekas Sándor szerint ennek oka az idei rendkívül enyhe tél és az előző év pockoknak kedvező őszi időjárása. Czerván György államtitkár a gabonafélék aratásakor az invázió kártételét 150-200 ezer tonnára becsülte.
A mezei pocoknál jellemző a néhány évenként jelentkező túlszaporodás (gradáció). Népességüket szabályozó természetes ellenségeik is vannak – egerészölyv, vércsék, varjak, gólya, róka, a nyest vagy a menyét. Az utóbbi években megnőtt a korábban szinte kiirtott, elsősorban pocokra vadászó aranysakál állomány (nádi farkas, toportyán féreg) Magyarországon (már 8800 példány van).
Fazekas szerint a gradáció esetében a termesztett növények és a termés megvédésének érdekében nem természetes módszereket is alkalmazni kell a kártétel csökkentésének érdekében. Az MSZP-s Heringes Anita írásbeli kérdésére a tárcavezető közölte: a mezei pocok ellen az Arvalin-LR, а Polytanol rágcsálóirtószer, valamint а Delu pocokriasztó szer engedélyezett. Ezekek kizárólag a földalatti járatkezelésre alkalmazhatóak.
A pocok gyérítésére szolgáló Redentin alkalmazását több természetvédő szervezet is természet- és vadvédelmi okokból is aggályosnak tartja. Heringes szerint egy joghézag miatt több hazai és európai zöld szervezet is sérelmezi, hogy nem megfelelően értelmezik a tagállamok az Európai Parlament és a Tanács rendeletét. Ez kimondja, hogy „különleges körülmények fennállása esetén a tagállamok legfeljebb 120 napra engedélyezhetik növényvédő szerek korlátozott és ellenőrzött felhasználást szolgáló forgalomba hozatalát, ha ez az intézkedés olyan veszély miatt szükséges, amely más ésszerű eszközzel nem hárítható el.” Heringes úgy vélte, a Redentin Magyarországon évek óta úgy kap (számos más, nem véletlenül betiltott veszélyes méreghez hasonlóan) minden évben eseti, vészhelyzeti engedélyt, hogy közben más készítmények rendelkeznek állandó engedéllyel.
Fazekas közölte: a Redentin75 RB nevű rágcsálóirtó szer állandó forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel nem rendelkezik, használatára indokolt esetben szükséghelyzeti engedély adható. A tárcavezető szerint a csalétek, illetve annak hatóanyaga, а klórfacinon nem tiltott szer az unióban. А hatóanyag nem szerepel az EU-ban engedélyezett növényvédőszer hatóanyagokat felsoroló pozitív listáján, ez azonban nem azonos а tiltott kategóriával. Egy hatóanyag akkor kerül fel а listára, ha azt а gyártója kéri és megfelel аz előírásoknak. „A klórfасinon felvételét vélhetően az engedélyezéshez szükséges vizsgálatok jelentős költségvonzata miatt nem kérték” – írta Fazekas.
Fazekas szerint a hazai tapasztalatok azt mutatják, а szükséghelyzeti engedélyben részletezett kockázatcsökkentő intézkedéseknek köszönhetően nem jelentkezik jelentős madár és emlős elhullás. Alapelv, hogy а magevő és mindenevő madarak csalétek felvételét , а ragadozók mérgezett pocok fogyasztásának а lehetőségét csökkenteni kell.
