Adó- és járulékemelés, az ápolásbiztosítás bevezetése, a várólistán kívüli ellátás fizetőssé tétele is többletforrást hozhatna az egészségügynek a Magyar Kórházszövetség szerint. A szervezet három verziót is felvázol legújabb javaslatcsomagjában arra, miből lehetne előteremteni legalább százmilliárd forintot abból a 180 milliárdból, amely szerintük alaphangon szükséges az egészségügy jövő évi stabil működtetéséhez.
Az első szerint emelnék a szociális hozzájárulási adót és az egészségbiztosítási járulékot, a másodikban emellett szerepel az ápolásbiztosítás elindítása (ezt csak az ötven éven aluliaknak kellene megfizetniük, de csak a elérésével lehetne igénybe venni), valamint az az elképzelés is, hogy azok a külföldön élő, illetve dolgozó magyarok önkéntes járulékfizetéssel szolgáltatásvásárlóivá válhassanak a magyar egészségügynek.
A harmadik – a Kórházszövetség által leginkább támogatott megoldás – részben ezekből a javaslatokat, részben olyan új elemeket ötvöz, mint hogy ne lehessen korlátlanul igénybe venni a fizikoterápiás kezeléseket, vagy az ápolási és a krónikus ellátást. Az egészségügyi költségek kordában tartása érdekében a szövetség kvótát vezetne be a háziorvosok által elrendelt laboratóriumi vizsgálatokra, és szanáltatná az adósságok késedelmi kamatait. De többletforrás-bevonási lehetőségként az értékesíthető szolgáltatások körének kiszélesítését is lehetővé tennék.
A Kórházszövetség az ellátórendszer racionálisabb működtetésére is javaslatokat tesz. Így arra, hogy központosítsák a textíliabeszerzéseket és a mosatást, a kórházak felelősségbiztosítását, vagy, hogy összevont sürgősségi ellátásként működjön a jövőben az Országos Mentőszolgálat, a háziorvosi ügyelet és a szakellátás.
Míg a forrásbővítést részben a lakossági terhek növelésével látja csak biztosíthatónak a Kórházszövetség, a másik oldalon, sajátos módon elengedhetetlennek tartja a lakosság egészségügyi rezsicsökkentését. Ebben, szerintük, az első lépést már megtette a kormány a gyógyszerkiadások lefaragásával.
A következőnek azt javasolják, hogy évente egy alkalommal mindenki terítésmentesen részt vehessen egy fogászati és szájüregi rákszűrő vizsgálaton (Magyarországon a szájüregi daganatok vezető haláloknak számítanak). Emellett, hogy az állam, ha 10 százalék erejéig is, de ismét szálljon be a fogászati ellátás finanszírozásába. Ennek fedezetét érvelésük szerint biztosítani lehetne abból az adóbevételből, amelyet a támogatás miatt „kifehérített” ellátások után fizetnének be a magánpraxisok. Az állami finanszírozást ugyanis csak számlát praxisoknál lehetne igénybe venni.
Az évi 40–70 milliárd forintra becsült paraszolvencia rendszerének felszámolására a Kórházszövetségnek egészen eredeti ötlete van: a felvilágosító és prevenciós programokkal, az alapellátás megerősítésével, valamint a betegirányítással érnék el, hogy kevesebbszer forduljunk orvoshoz, így kevesebb hálapénzt költsünk.
Béremelésről még mindig nincs szó
Balog Zoltán miniszter mindössze a háziorvosi szolgálat megerősítését szolgáló tízmilliárdot ígérte biztosra a jövő évi költségvetésben abból a 180 milliárdból, amennyivel a Magyar Kórházszövetség szerint meg kellene emelni jövőre az egészségügy finanszírozását. Emellett csupán arról beszélt, hogy adókedvezményekkel, a háziorvosi praxisok átgondolásával igyekeznek vonzóvá tenni a háziorvoslást, hogy ne maradjanak üres praxisok.Ehhez képest a Kórházszövetség szerint 80 milliárd kellene a kórházi tartozások felszámolásához, másik 80 milliárd azok újratermelődésének megakadályozásához (ebből tíz milliárddal növelnék az alapellátás, 60-nal a járó- és fekvőbeteg-ellátás büdzséjét, 10-ből tartalékot képeznének), 20 milliárdot pedig béremelésre fordítanának.
Ehhez képest a Kórházszövetség szerint 80 milliárd kellene a kórházi tartozások felszámolásához, másik 80 milliárd azok újratermelődésének megakadályozásához (ebből tíz milliárddal növelnék az alapellátás, 60-nal a járó- és fekvőbeteg-ellátás büdzséjét, 10-ből tartalékot képeznének), 20 milliárdot pedig béremelésre fordítanának. -->
