Ebbe a nógrádi faluba kizárólag mintapolgárok költözhetnek — érettségi, erkölcsi bizonyítvány, nullás adóigazolás és személyes felvételi is kelleni fog
Újabb település élt a júniusban elfogadott önazonossági törvény adta lehetőséggel, amely felhatalmazza az önkormányzatokat a beköltözések korlátozására. Vizslás a következő falu a sorban, amely szigorúan állította össze a letelepedési követelményrendszerét — közölte a pénzcentrum.
A mintegy ezerlakosú faluban az önkormányzatnak, az eladásra kínált ingatlan szomszédainak és a helyi ingatlantulajdonosoknak elővásárlási joguk van. Lakcímet csak az létesíthet, aki:
- erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja büntetlen előéletét,
- legalább középfokú végzettséggel rendelkezik,
- nullás adóigazolást nyújt be,
- legalább két év alatt 365 nap biztosított munkaviszonyt igazol,
- részt vesz egy személyes meghallgatáson a képviselő-testület előtt,
- valamint megfizeti a betelepülési hozzájárulást – ez az ingatlan vételárának 10 százaléka, vagy ingatlanszerzés nélkül 150 ezer forint.
A rendelet megszegése akár 200 ezer forintos bírságot is maga után vonhat. Az önkormányzat indoklása szerint a szabályozás célja Vizslás társadalmi értékeinek, hagyományainak és jellegének megőrzése, a helyiek életmódjának és szokásainak védelme, valamint a közbiztonság fenntartása.
Nem Vizslás az első falu, amely élt a szabályozásokkal
Pilis városába a képviselő-testület döntése értelmében nem költözhetnek többek között az életellenes, az erőszakos, a drogos bűncselekmények elkövetői és a munkakerülők – közölte pénteken a város polgármestere, László Attila. Korábban azonban például Taktaharkány is élt a lehetőséggel, noha ez elsősorban a budapesti agglomerációt és a Balaton-parti települések világát érinti.
Az önálló döntés ereje ösztönzi az önkormányzatokat
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szerint az intézkedések azt mutatják, hogy
Magyarországon erős önkormányzatok vannak, ahol a helyi ügyeket meg tudják vitatni, és döntéseket tudnak hozni, és ez elégedettséggel tölti el, hiszen a törvény célja az volt, hogy amikor egy helyi közösség úgy érzi, problémaként jelentkezik számára a betelepülők „sokasága”, akkor erre valamilyen jogállami választ tudjon adni
– közölte a Magyar Nemzet. Bár az önkormányzatok is tapogatják a határait ennek a jogállamiságnak, kialakul a rendeletek gyakorlata. Az alkotmányellenes rendelkezéseket vissza kellett vonni, alaptörvényes minden olyan, ami valamiféle diszkriminációt tartalmaz – jegyezte meg.
