Infláció: az erős forint végre betette a lábát a boltokba, de a kasszánál még aligha érezzük

Három hónap után ismét emelkedhetett az infláció Magyarországon, ha beigazolódnak a szakértői várakozások. A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők szerint szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 4,4 százalékkal nőhettek, míg havi alapon stagnálhattak. Mivel júliusban és augusztusban is 4,3 százalékos drágulást mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), így ismét enyhén emelkedhetett a pénzromlás üteme. Az viszont egyértelműen kedvező hír, hogy az egyszeri hatásoktól megtisztított, épp ezért az inflációs folyamatokat jobban tükröző maginflációs mutató már a második hónapja lehet a jegybank 4 százalékos célsávjában.

Infláció: az erős forint végre betette a lábát a boltokba, de a kasszánál még aligha érezzük

Szeptemberben az előző hónapok folyamataihoz képest nem történt jelentős változás az éves bázisú inflációban, leginkább oldalazás látható a pénzromlási ütemben – mondta a Világgazdaságnak Koncz Péter, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. szenior makrogazdasági elemzője, aki pozitívumként értékelte, hogy havi bázison nem változtak az árak, viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy az inflációs folyamatokat továbbra is ellentétes erők határozzák meg: 

Az elemző szerint az infláció stabilizálódásához a jelentősen javuló lakossági és vállalati várakozások is hozzájárulnak. 2021 decembere óta nem vártak az emberek olyan alacsony inflációs értéket a következő évre vonatkozóan, mint a szeptember folyamán végzett felmérésükben. Ezzel összhangban a vállalatok átárazási várakozásai is valamelyest csökkentek, azonban leginkább a lakossági oldalon érezhető az inflációs észlelés javulása, ami kulcsfontosságú az inflációs várakozások horgonyzása szempontjából.

Már érződik az erős forint az árakban

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki kommentárjában, hogy a havi alapon stagnáló árak mögött ellentétes erők húzódnak meg. Miközben az élelmiszerek, szeszes italok és dohányáruk esetében érdemi áremelkedésre számít, addig a ruházkodási cikkek és a tartós fogyasztási cikkek esetében lényegében változatlan árszínvonallal. Az egyik közös pont, amely alapvetően fékezi az áremelkedést, az a forint erősödése.

– mondta az elemző, hozzátéve, hogy van némi aszimmetria az árfolyam változásának inflációba való begyűrűzésében, attól függően, hogy gyengülésről vagy erősödésről beszélünk. A gyengülő forint gyorsabban és nagyobb árváltozásokat indukál, míg az erősödő forint lassabban és valamivel tompítottabban jelenik meg az inflációban. 

Az árrésstopok tartják kordában az inflációt

A konszenzusnál magasabb, 4,6 százalékos inflációval számol szeptemberben Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki szerint ez még az elviselhető kategória, igaz, ebben benne van az is, hogy a kormányzat árrésstopokkal és ágazati megállapodásokkal fogja vissza az inflációt, 

Két egymással ellentétes folyamatra hívta fel a figyelmet, ami az infláció alakulását meghatározza.

1. Az egyes főbb termékcsoportok közül a legnagyobb, 11,0 százalékos növekedés az elmúlt hónapban a háztartási energia árában történt. Ez az  idei magasabb energiafogyasztásból adódik, ami a hidegebb időjárás eredménye. Ennek magyarázata a háztartási energia inflációjának speciális elszámolása: ha több fogy az átlagfogyasztás feletti, drágább energiából, az megnöveli az átlagárat és így az inflációt. Ez várhatóan szeptemberben is felfelé húzza az inflációt, ahogy néhány élelmiszer drágulása is. 
2. Ami viszont lefelé húzhatja, az az alacsony importált infláció és a forint árfolyama. Az eurózóna inflációja a 2 százalékos jegybanki cél körül mozog, miközben idehaza a forint folyamatosan erősödik. Az új jegybanki vezetés politikája, illetve a növekvő kamatkülönbözet szerinte stabilizálni, sőt, erősíteni tudta az árfolyamot. Bár ez az erősödés éves alapon még nem túl jelentős, de az év eleji szinthez képest már látható. Ez termékeknél (pl. üzemanyag) gyorsabban, míg mások esetekben lassabban jelenik meg az árakban, de szerinte előbb-utóbb mindenhol meg fog jelenni.

Az élelmiszerek ára talán mérséklődhetett, a bázishatások is közbeszólnak

Molnár Dániel, az MGFÜ Makroelemzési Osztályának vezető elemzője az idei gyenge mezőgazdasági termés nyomán csekély áremelkedésre számít az élelmiszerek esetében, ugyanakkor a teljes élelmiszer-infláció némiképp lassulhatott. Ezzel szemben a ruházkodási cikkek esetében a szezonális hatások miatt áremelkedés következhetett be, míg a szeszes italok, dohánytermékek árai érdemben nem változtak a megelőző hónaphoz képest. 

– emelte ki az elemző. A szolgáltatások esetében havi alapon csökkenhettek az árak, ami szintén szezonális tényezőkre vezethető vissza, ennek mértéke erősen befolyásolhatta a teljes áremelkedés ütemét is.  

Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának vezetője elsősorban a bázishatásokat emelte ki. Tavaly épp szeptemberben volt a legalacsonyabb, 3 százalékos a pénzromlás mértéke, ami októbertől vett lendületet. Az elemző az egyes kategóriákat tekintve az élelmiszerárak és a tartós fogyasztási cikkek esetében nem számol jelentősebb árváltozással havi alapon, ami korrigálhatja az üzemanyagárak kisebb egyhavi emelkedését. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a háztartási energiaáraknál a most elszámolásra kerülő július hónap az adatok szerint stagnáló földgázfogyasztást hozott, mérsékelve a fogyasztásalapú elszámolásból fakadó áremelő hatást, viszont a villamosenergia-fogyasztás kismértékben emelkedett. 

Kivárásra játszhat a jegybank, lehet, hogy jövőre sem csökken az alapkamat

Virovácz az év hátralévő részében emelkedő inflációs rátával számol, ami az év végére ismét fékeződhet kissé, bár ez az amplitúdó nagyban függ majd az árrésstop-intézkedések sorsától. 

Azonban mindez nem jelenti a lappangó árnyomás eltűnését. Az árakat érintő beavatkozások megszüntetése után meglátása szerint gyors és akár erőteljes visszaigazodás, sőt túllövés is lehet az árszínvonalban, így összességében tartósan 4 százalék körüli inflációs rátával kalkulál. „Az intézkedések körüli bizonytalanság, a jövő évben várható dinamikus béremelkedés és a kormányzati intézkedések potenciális keresletélénkítő hatása együtt a Magyar Nemzeti Bankot kivárásra, az óvatos monetáris politika folytatására ösztönözheti. Lényegében idén változatlan, de akár a jövő év jelentős részében is változatlan alapkamattal számolhatunk” – magyarázta az elemző.

Regős is úgy látja, a jövő év elejéig vélhetően a jegybanki célsávban tartózkodik majd az infláció, majd az árrésstop jövő év közepe felé várható kivezetése okoz egy inflációs ugrást. Ebből következően tehát számottevő lazításra még jövőre sem számít, bár megjegyezte, hogy a 4,5 százalékos jövő évi prognózisát (ami egy alacsonyabb első fél évi és egy magasabb, árrésstopok nélküli második fél évi szintet jelent) remélhetőleg inkább lefelé mutató kockázatok övezik.