Eltolódó arányok az olajpiacon

Az Egyesült Államok és Norvégia szénhidrogén-készleteinek számottevő növekedése az elmúlt év egyik meghatározó, globális olaj- és gázpiaci eseménye az olaszországi ENI csoport idei, éves elemzése szerint. Bár a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) tagjai készletei csak stagnáltak, az év végén így is az OPEC-kel erősen átfedő közel-keleti országok ellenőrizték a világ olajkészleteinek a 48, és gázkészletének a 40 százalékát. Az USA és Norvégia e listáknak csak a későbbi soraiba került.

A készletadottságok részben tükrözik az országok és a régiók termelésben elfoglalt helyét, és nagyjából összhangban állnak az érintett kereslettel is. Az olaj esetében változatlanul Szaúd-Arábia és Oroszország állt az élen a globális felhozatal 13,2, illetve 12,5 százalékával, az USA pedig annyira megerősítette a harmadik helyét, hogy már Oroszország sarkában van. A 12,5 százalékkal bővült amerikai olajtermelés világviszonylatban is tudta ellensúlyozni, hogy Iránban 9,8 százalékkal, Líbiában pedig 35,5 százalékkal esett a felhozatal.

Az összességen felszínre került, napi 87,342 millió hordó olaj fél százalékkal több az előző évinél, a felhasználás viszont jobban, 1,4 százalékkal emelkedett. A legnagyobb mértékben az afrikai, majd az oroszországi és a közép-ázsiai igény nőtt, a nem OECD országok közül pedig Kína emelendő ki, hiszen a világon ott fogyott a második legtöbb olaj. A válság óta az OECD országaiban most először nőtt az olaj iránti kereslet. Csökkenés csak Európában volt, mégpedig 0,7 százalékos. A finomító-bezárások miatt napi kétmillió hordóval lett kisebb a földrész olajfeldolgozó kapacitása, de a de a kereslet folyamatos csökkenése miatt az ENI szerint még az is sok, ami megmaradt.

A globális gáztermelés 1,2 százalékkal bővült, a felhasználás azonban csak 1 százalékkal nőtt. E növekedés csekélynek számít a 2000 és 2013 közötti, évi 2,5 százalékhoz képest is. A globális gázexportból továbbra is Oroszországra jutott a legnagyobb, ezúttal 19,8 százalékos rész, ami mögött a 2012-esnél 9 százalékkal nagyobb mennyiség áll. A legnagyobb, 11,4 százalékos növekedés Hollandiához köthető, a számottevő csökkenések pedig Algériához, Norvégiához is Indonéziához.

A hazai készletszámok romlottak. Az év végén 27 millió hordós olajtartalékunk fél százalékkal maradt el az előző évitől, 11 milliárd köbméteres gáztartalékunk pedig 3,1 százalékos zsugorodást takar. Napi átlagban 25 ezer barrel olaj került a felszínre, ami bár 6,5 százalékkal több a 2012-esnél, de a 2000-es termelés például 39 ezer hordón állt. A gáz terén még rosszabb a helyzet: 2013-as termelésünk 1,8 milliárd köbméter volt, míg a 2000-es még 2,95 milliárd köbméter. A gazdasági élénkülés jeleként az olajfelhasználásunk 1,3 százalékkal napi 134 ezer hordóra emelkedett. Gázexportunk egyenesen kiugró teljesítményt mutatott fel: 73,2 százalékkal 1,43 milliárd köbméterre nőtt.

Mélyponton a szaúdi kivitel

Augusztusban hároméves mélypontra került Szaúd-Arábia olajexportja, ráadásul már negyedik egymást követő hónapban zsugorodott. Az OPEC és egyben a világ legnagyobb olajexportálója augusztusban napi 6,663 millió hordó kőolajat adott el külföldön a júliusi 6,989 millió után. Az augusztusi kivitel 2011 márciusa óta a legkisebb volt. A szaúdi olajtermelés eközben 9,597 millió hordóra mérséklődött augusztusban a júliusi 10,005 millió hordóról, írta az MTI. Az ENI adatai alapján az ország tavaly 0,8 százalékkal fogta vissza felhozatalát.