Három szóval teheti tönkre az állam Széles Gábor legújabb üzletét. A fejlesztési tárca kedden nyújtotta be a légiközlekedési szabályok átírását tartalmazó törvényjavaslatát az Országgyűlésnek. A módosítás általános indoka az uniós jogharmonizáció, de ahogyan az lenni szokott a tervezet azért tartalmaz néhány más változtatást is. A törvényjavaslatban például egy ártatlannak tűnő újabb alponttal egészítik majd ki az 1995-ben elfogadott légiközlekedési törvény repterek típusait felsoroló passzusát, létrehozva a „közös felhasználású repülőtér” kategóriáját. Ez lehetővé teszi, hogy a honvédelmi tárca a katonai repülőtereket megnyissa a polgári célú légiközlekedés előtt.
Az elképzelés szerint a katonai repterek a szükséges fejlesztések után intermodiális csomóponttá alakulnának át a régiókban, és azt is meg lehet tudni a törvényjavaslatból, hogy a honvédelmi tárca elsősorban a pápai bázis átalakítására gondolt. Az indoklásban írják le, hogy a légikikötő „multimodális (szárazföldi, légi, belföldi vízi) logisztikai/szállítási csomóponttá és közös felhasználású katonai és polgári repülőtérré válhat”. Meglepő módon azonban az ehhez szükséges fejlesztések forrásaként nem csak a nemzeti és az uniós pénzeket jelölnek meg, hanem egy új, szövetségi kategóriáról is beszélnek. Vélhetően ez a katonai költségvetést jelenti.
A pápai reptér fejlesztésének tervéről nemrég Mikola István, a külgazdasági tárca biztonságpolitikai államtitkára beszélt egy interjúban – igaz ott még a beruházást a NATO-nak ígért honvédelmi többletkiadás részeként számolta el. Magyarország a többi tagállamhoz hasonlóan vállalta, hogy a katonai célú kiadásokat megduplázza, és a 2 százalékára emeli – ennek részeként számolt be az államtitkár a pápai reptér bővítésének szándékáról. A most benyújtott törvényjavaslat indoklása azonban nem hagy kétséget afelől, hogy a bővítés inkább üzleti szempontokat szolgálna.
A Magyar Honvédség jelenleg három repteret üzemeltet, a pápai mellett a kecskeméti és a szolnoki aktív. A taszári bázist a balkáni háborúban résztvevő amerikai csapatok távozása után már senki sem használja. Arra a kérdésünkre egyelőre nem kaptunk választ a honvédelmi tárcától, tervezik-e más katonai repülőterek vegyes hasznosítását.
Pápa mindenesetre erős konkurenciát jelent a győri és a sármelléki reptérnek is: a katonai reptér 2400 méter hosszú és 60 méter széles kifutója fejlesztés nélkül is alkalmas nagyobb gépek fogadására. Győr nem tud ennyit (kétezer méter hosszú kifutója csak 30 méter széles), míg Sármellék egyértelmű konkurencia, hiszen itt a kifutó 2500 méter hosszú és szintén 60 méter széles. Azt ugyan semmi nem tiltaná, hogy az állam a nemzetközi utasforgalom előtt is megnyissa a katonai reptereit, de láthatóan inkább a szállítási üzletágra koncentrálnak. Ez ugyan elvben nem kell zavarja a frissen megszerzett sármelléki reptérre új légitársaság alapítását is tervező Széles Gábort, valójában azonban érzékenyen érintheti az üzleti terveket a közelben megjelenő konkurencia. A világszerte egyre gyorsabban fejlődő légifuvarozási üzletág ugyanis fontos bevételi forrás a Balaton-parti reptéren is: például télen is hoz forgalmat, amikor a turisták nem özönlenek.
