Itt a Magyar Nemzeti Bank döntése: Varga Mihály keze nem remegett meg – dacol a jegybank az iráni háborúval
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNem okozott csalódást a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, amely a mai kamatdöntő ülésén a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 5,75 százalékra mérsékelte az alapkamatot. A döntés teljes mértékben összhangban állt az elemzői és piaci várakozásokkal, annál is inkább, mert Varga Mihály jegybankelnök már júniusban érezhetően lazább hangnemre váltott kommunikációjában. Akkor nemcsak azt jelezte, hogy a nyár folyamán összesen három, egyenként 25 bázispontos kamatcsökkentésre készül az MNB, hanem gyakorlatilag megelőlegezte a monetáris lazítás folytatását is, egyértelmű jelzést adva a piacnak a kamatpálya várható alakulásáról.
Itt a Magyar Nemzeti Bank döntése: Varga Mihály keze nem remegett meg – dacol a jegybank az iráni háborúval
Varga Mihály optimizmusa a vártnál jóval kedvezőbb inflációs pályának tudható be. A júniusi inflációs jelentésében lényegében megfelezte az idei éves átlagos inflációra vonatkozó előrejelzését:
- márciusban még a jegybank 3,8 százalékos inflációs prognosztizált,
- ehhez képest most júniusban mindössze 1,8 százalékot.
A prognózis akkor az elemzőket is meglepte . "Bár számítottunk arra, hogy az iráni háború kitörésekor felvázolt inflációs pálya érdemben fog módosulni, de ez minden képzeletet felülmúl" – nyilatkozta a Világgazdaság által megkérdezett elemző az inflációs jelentés közzététele után, aki szerint a jegybank gyakorlatilag most azt várja, hogy az átlagos infláció idén alig fog emelkedni. Korábban az elemzők arra számítottak, hogy az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása lassanként, de megjelenik majd a magyar gazdaságban a növekvő árnyomáson keresztül.
Mindez azonban nem igazolódott be, olyannyira, hogy az elemzők egyöntetűen kamatcsökkentést várnak a magyar jegybanktól, miközben az EKB már kamatot emelt és a régiós jegybankok is leálltak a lazítással. A hazai kedvező inflációs folyamatok döntően a forint felértékelődésére vezethetőek vissza. A hazai fizetőeszköz idén már mintegy 7 százalékkal erősödött az euróval szemben, igaz, az elmúlt hetekben már visszapattant az árfolyam. Cikkünk írásakor 360 forintot adtak egy euróért a bankközi devizapiacon.
Az alacsony infláció és a kockázati megítélés választások után bekövetkezett jelentős javulása egyértelműen a kamatcsökkentés mellett szólnak
– ezt mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza még a kamatdöntést megelőzően, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy júniusi infláció mindössze 1,7 százalékon alakult, szemben az 1,9 százalékos piaci várakozással. Ez a szint továbbra is a jegybanki cél, sőt, célsáv alatt van, ami teret ad a lazításra, nem beszélve arról, hogy a 6 százalékos kamatszint ehhez az inflációhoz viszonyítva még magas.
Júniusban egy kisebb kommunikációs fordulatot hajtott végre az MNB
Szintén a monetáris politika mozgásterének bővülésére utal, hogy júniusban az MNB egyértelmű kommunikációs fordulatot hajtott végre. Bár az alapkamatot akkor a várakozásoknak megfelelően alakította,
a korábbi óvatos, megfontolt monetáris politikát hangsúlyozó kommunikáció helyett nyíltan kimondták a júliusi és az augusztusi kamatcsökkentést is.
Az elemző szerint a konkrét iránymutatás egyik célja talán az lehetett, hogy a köztes egy hónapban se lehessen a jegybankot túlzott szigorral vádolni vagy hogy ezzel is növelje a stabilitást, hiszen jó előre megmondta, hogy mi fog történni – legalábbis a két nyári hónapban.
Az iráni háború kavarhat be leginkább és az olaj ára
A nagy kérdés azonban, hogy miképp értéli a monetáris tanács a geopolitikai feszültségek erősödését. Míg júniusban még úgy tűnt, hogy nyugvópontra kerül az iráni háború, miután tűzszünetet kötött egymással Amerika és Irán, az elmúlt két hét fordulatot hozott. Július 11. óta ismét lövi egymást a két nagyhatalom, és Irán bejelentette a Hormuzi-szoros lezárását. A szűk, 40 km-es tengeri ösvényen halad t a világ olaj-és LNG kereskedelmének ötöde naponta, így a szoros lezárása közvetlenül érinti a nyersanyagpiacok működését.
Regős szerint ugyanakkor a monetáris politika szempontjából nem maga a hadi helyzet a legfontosabb, hanem az, hogy hogyan alakul a földgáz és a kőolaj világpiaci ára, illetve hogy a geopolitikai helyzet változása hogyan hat a forint árfolyamára.
Ugyan a hazai fizetőeszköznél nagyobb elmozdulás nem történt a közel-keleti események hatására, az olaj árában annál inkább. Július 20-i hétfő kereskedési napon már 90 dollárba került egy hordó Brent, és ez az, ami leginkább óvatosságra intheti a jegybankot.
Molnár Dániel, az MGFÜ Makrogazdasági Elemzési Osztályának vezető elemzője épp ezért nem tartja kizártnak, hogy ismét szigorít a hangnemén a jegybank.
Már a júliusi ülésen arra számítunk, hogy a hangnem szigorúbb, óvatosabb lesz a júniusihoz képest, azonban egyelőre nem várható, hogy a korábbi terveket felülírná az iráni háború újbóli eszkalációja
– vélekedett az elemző, aki szerint a júniusi inflációs adat ismét a várakozások alatt alakult, vagyis a jegybank legfontosabb horgonyát tekintve nincs ok az aggodalomra. Emellett az energiapiaci reakciók is mérsékeltebbek, a kőolaj ára például nem emelkedett vissza a megállapodás megkötése előtti szintre.
Akár 5 százalékra is süllyedhet az év végére az alapkamat
A amennyiben a júliusra és augusztusra már bejelentett kamatvágás is megvalósul, akkor 5,5 százalék lesz a jegybanki alapkamat mértéke az év végéig.
Ezt követően az elemzők várakozása szerint még további kamatvágást hajt végre idén a jegybank, így az év végére az irányadó ráta 5,0 százalékot tehet ki.
Ennyire egyszerűen persze nem lehet előrejelezni a kamatpályát (még a nagyobb gazdaságok vonatkozásában sem), hiszen egy-egy váratlan esemény azt nagyon gyorsan átírhatja. De még mindig jócskán magasabb a magyar alapkamat, mint a régiós szint. A magyarhoz mérhetően jókora, 6,5 százalékos alapkamattal csak Románia rendelkezik, miközben ott az infláció jelentős, 10,4 százalék. Csehországban az alapkamat 3,75 százalék, miközben az infláció 1,5 százalék, ugyanekkora a lengyel alapkamat, 2,5 százalékos infláció mellett.
Délután 15 órától tart sajtótájékoztatót Varga Mihály jegybankelnök, az eseményt élőben közvetítjük.
