Bővülés nélküli iparosítás

Az autóexporton kívül szinte az összes hajtóereje kifulladt az ipari termelés növekedésének a Központi Statisztikai Hivatal részletes adatai szerint. A termelés mindössze 1,7 százalékkal növekedett munkanappal kiigazítva az előző év azonos időszakához képest, ami több mint egy éve a legalacsonyabb szint. Egy hónap alatt, szeptemberhez képest 2,6 százalékos visszaesést mért a hivatal. A Nemzetgazdasági Minisztérium a tavaly októberi magas bázissal magyarázza, hogy már nincs kétszámjegyű bővülés az iparban. Már nem csak a belföldi eladások csökkentek, hanem az exportértékesítés is gyengélkedik.

Az 1,7 százalékos növekedés úgy jött össze, hogy a feldolgozóipar 2,4, a bányászat pedig közel 12 százalékkal bővült, miközben az energiaipar termelése 7,7 százalékkal csökkent. Az ipari termelés eddigi dinamikus bővülésért felelős járműgyártásban lassult a növekedés üteme: októberben mindössze 5,1 százalékkal nőtt a termelés az előző havi, két számjegyű bővülés után. Az elektronika stagnált, miután a híradástechnika hanyatlása tovább tartott (–17 százalék), az elektronikai termékek gyártása pedig dinamikusan, 15,6 százalékkal nőtt. Az élelmiszeripar termelése 0,2 százalékkal csökkent, ami összefügghet az orosz embargóval is. A gumigyártás 3, a gépgyártás pedig 3,4 százalékkal nőtt.

Októberben a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 2,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. Az új belföldi rendelések 1,3 százalékkal csökkentek, míg az új exportrendelések 2,9 százalékkal nőttek. A KSH szerint az összes rendelésállomány 15,5 százalékkal haladta meg az előző évit.

Az alacsony feldolgozóipari rendelésnövekedés túlságosan alacsony ahhoz, hogy dinamikus ipari bővülést feltételezzünk a következő időszakra, a belföldi rendelések visszaesése ráadásul tovább rontja a kilátásokat. A gazdasági minisztérium mégis optimista, bár ők is leginkább az autóiparban bíznak: „a jövőbeli bővülést támogathatja az Audi augusztusban elindított három