Élet a Déli Áramlat nélkül

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn este visszalépett a Déli Áramlat beruházástól, mondván, Oroszország nem kívánja az Európai Unió akarata ellenére lefektetni a vezetéket. Az EU persze nem magát a beruházást ellenezte, hanem annak az unióstól eltérő szabályozását, de Putyin részéről sem egyszerű meghátrálásról van szó – ahogyan bejelentését sokan értékelik –, hanem a megváltozott körülményekre való, ésszerű reagálásról.
Hiba lenne belemenni egy olyan beruházásba, amely sem gazdasági, sem más okból nem sürgős – válaszolt a Világgazdaságnak Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató igazgatója.

A Nemzetközi Energia Ügynökség előrejelzése szerint Európában mégsem jelentkezik 2020-ig a korábban feltételezett, többlet gázigény, ráadásul az árak is esnek az amerikai palagáz hódítása miatt. Az uniós szabályozás közben évi 1,5 százalékos energiahatékonyság-javulást vár el, előírta a megújuló alapú áramtermelés további növelését, és erősödik az energiatakarékosság is. Összességében tehát egyre kevesebb gázra lesz szükség a földrészen. Mindez óvatosságra intheti Oroszországot, amelyet emellett az olaj árának esése, a rubel gyengülése, és az ukrajnai válság miatti szankciók is sújtanak, és amely most inkább hadiipari fejlesztéseire összpontosít.

A Déli Áramlat persze nem elsősorban gazdasági, hanem politikai célokat szolgált volna, ahogyan a vele való rivalizálásban végül alulmaradt Nabucco is. „Csakhogy Putyin sokkal reálisabban tudja összehangolni országa politikai és gazdasági céljait, mint mondjuk a magyarországi vezetés, amely minden körülmények között kész lett volna lefektetni a Déli Áramlat magyarországi szakaszát” – mutatott rá Hegedűs Miklós. Az orosz döntéssel azonban gazdaságilag Magyarország is jól jár, mert nem kell felvennie egymilliárd eurónyi hitelt egy olyan vállalkozáshoz, amely csak több évtized alatt térülne meg.

A GKI igazgatója szerint a beruházás Magyarország számára egyenesen felesleges. A jelenleg évi 9 milliárd köbméter körüli felhasználásunk ugyanis messze elmarad a válság előtti, 14,5 milliárd köbméteres csúcsigénytől, bár talán már nem csökken tovább. Ugyanakkor 6,5 milliárd köbméternyi gáztároló-kapacitással rendelkezünk, az Ukrajna felőli importkapacitásunk pedig egymaga nagyobb, mint az ország teljes gázigénye. Készül az észak-dél gázfolyosó is, amelynek kiépülésével először Lengyelország felől juthatunk új forrásból gázhoz.

A Reuters az EU diplomáciai győzelmének értékeli a Déli Áramlat leállítását, de úgy látja, hogy most Brüsszelen a sor, hogy alternatív gázforrást találjon Délkelet-Európának. A hírügynökség szerint a putyini döntésnek leginkább Szerbia, Bulgária és Magyarország a kárvallottja, mert ezen országok gázellátását oldotta volna meg a Déli Áramlat abban az esetben ha leállna az Ukrajnán keresztüli tranzit. Bár több új importútvonal is van az étlapon, ezek egyike sincs még annyira előkészítve, mint a most visszavolt, orosz hátterű beruházás.

Bulgáriára az Itar-TASZSZ is kitér, kiemelve, hogy az országnak évi 400 millió dollár tranzitdíjról, hárommilliárd dollár közvetlen beruházásról és 2500 új munkahely létrejöttéről kellene lemondania a projekt elmaradásával. A beruházáshoz köthető előnyöktől persze a nyomvonalban érintett többi ország is elbúcsúzhat, de tanácstalanok azok a cégek is, amelyek már megkezdték valamely részfeladat teljesítését. Az olaszországi Saipem építőipari vállalat jelezte, addig nem is áll le a munkával, amíg arra hivatalosan nem utasítják. Ez azért is kiemelendő, mert Putyin bejelentését például Bozsidar Lukarszki bolgár gazdasági miniszter sem tekinti véglegesnek, hivatalos értesítés nélkül.

A Gazprom mindazonáltal sem az üzleti érdekeit, sem a megbízhatóságát nem kívánja kockára tenni azzal, hogy európai vevői ne jussanak hozzá a megrendelt mennyiségű gázhoz. Ezért európai földalatti tárolókban is tárol gázt, ez évtől már Magyarországon is, mégpedig 700 millió köbmétert. (Még nem érkezett meg a teljes mennyiség.) A Gazprom Exportnak novemberben már bő ötmilliárd köbméter gáza volt európai tárolókban, ami másfélszer több mint az előző év azonos időszakában elért mennyiség.

Az ukrajnai kérdőjel

Az Európában felhasznált gáz 30 százaléka Oroszországból érkezik, ebből napi 95 millió köbméter az Északi Áramlat és a Jamal vezetékeken, napi 175 millió pedig Ukrajnán át. Az utóbbin keresztüli import többször elakadt az orosz-ukrán árviták miatt, és megesett, hogy keleti szomszédunk saját célra vételezett a tranzitra átvett gázból. Van mit korszerűsíteni is a gázrendszerén is, bár az ukrán állami Naftogaz új, budapesti kereskedelmi képviseletét vezető Igor Mazjar nemrég arról tájékoztatta a Világgazdaságot, hogy 2010-ben EBRD hitelből jelentős fejlesztéseket indultak az ország gázhálózatán.