Megtakaríthatjuk a fűtési költség háromnegyedét

Három évvel később pedig már minden épületre vonatkozni fog az előírás, amely szerint a falak hővesztesége akár 47 százalékkal is csökkenhet. A tetőknél ez az érték 32, a padlókon pedig 40 százalékkal fog mérséklődni a jelenlegiekhez képest.

A Knauf Insulation szakemberei szerint nagy szükség van a határértékek szigorítására, mert jelenleg a 2,85 millió magyar családi ház kevesebb mint 11 százaléka, mintegy 313 ezer épület mondható energetikai szempontból korszerűnek. A módosított jogszabály homlokzati falak esetében a hőátbocsátási tényező az eddigi 0,45 helyett 0,24-re javul, míg a tetők esetében 0,25 helyett 0,17 lesz a kötelezően betartandó érték. Kanyuk László, a Knauf Insulation Kft. marketing vezetője szerint első látásra rémisztőnek tűnhet ekkora szigorítás, de a hatályos szabályozás már igen elavult és rossz hatásfokot konzervált, amivel nagyon elmaradtunk a környező országok átlagától (lásd táblázatunkat). Másrészt a fűtésrendszer cseréjével együtt is 10-12 év alatt megtérül a beruházás. Ebben az esetben akár 75 százalékkal is csökkenhet az éves fűtési költség.

Másfél évtizede kezdődött a hazai ingatlanok külső hőszigetelése, de akkor még 5 centiméteres vastagság volt az átlag. Pedig az összes költség négyötödét az állványozás, a rögzítőháló, a ragasztó és a munkadíj teszi ki, tehát nem érdemes spórolni a vastagságon. Amint Kanyuk László elmondta, a szigetelő anyagok ára a válság kitörése óta stagnált vagy enyhén esett, de ha beindul a konjunktúra, nyilván emelkedni fog, ezért érdemes most elvégezni a beruházást. Jóllehet 8-11 százalékos THM-mel lehet hitelt felvenni az ingatlanok energiahatékonyságának fejlesztésére, de a lakosság még „fázik” a hiteltől. Ezért Kanyuk László szerint az a Nagy Britanniában bevált módszer lenne a megoldás, hogy a szigetelést az energiaszolgáltató végezteti el, a lakosság pedig – miközben energiafelhasználása jelentősen csökkent – továbbra is az addigi számlát fizeti, így törlesztve a beruházás költségeit.

A közeljövőt illetően Kruchina Sándor, a három magyarországi gyárral rendelkező Austrotherm Kft. szakértője úgy véli, hogy idén sem fog több lakás épülni a tavalyi kevesebb mint 8 ezernél, ugyanakkor növelheti az utólagos hőszigetelések számát, ha minél hamarabb megjelennek az EU által támogatott épületenergetikai pályázatok. Ha már az első negyedévben lehet pályázni, az épületfelújítások beindulása várható. Az elmúlt két évben tíz százalékkal csökkent a polisztirolhab szigetelők négyzetméterben mért forgalma, amit ellensúlyozott, hogy a beruházók egyre vastagabb anyagokat választanak, így a szigetelés vastagság jelenleg átlagosan mintegy 9-10 centiméter.

Az új épületenergetikai szabályozás alapján viszont legalább 14-16 centiméter vastagságú homlokzatszigetelést kell alkalmazni – állítja Kruchina Sándor, hozzátéve, hogy amíg Németországban 5 évente módosítják a rendeletet, addig nálunk 2006 óta változatlan az előírás, ami már a bevezetésekor sem volt előremutató.