Bérnövekedés, fiatalok, termelékenység: így hat az MI a hazai munkaerőpiacra
A mesterséges intelligencia (MI) a feladatok szerkezetét alapjaiban formálja át: a korábbi ipari forradalmakhoz hasonlóan ma is inkább a feladatok automatizálása zajlik, nem pedig a munkahelyek egyszerű megszűnése – derült ki a Századvég munkaerőpiacot is vizsgáló elemzéséből.
Mint írták, mértékadó elemzések szerint 2030-ra az EU-ban és az Egyesült Államokban a jelenlegi munkaórák akár 30 százaléka automatizálható lesz, amit főként a generatív MI gyorsíthat fel. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy ez a folyamat nem egyenlő és nem egyforma mértékben érinti a munkavállalókat: a magas hozzáadott értékű, specializált szakmák, például
- STEM-területek,
- egészségügy
- és kutatás-fejlesztés
iránti kereslet várhatóan tovább nő, míg a monoton, adminisztratív és rutinszerű feladatokat végző foglalkozások – irodai adminisztráció, ügyfélszolgálat – visszaszorulnak.
Egy félmilliárd álláshirdetést vizsgáló, 15 országra kiterjedő jelentés kiemeli, hogy az MI-nek jobban kitett ágazatok
majdnem ötszörös termelékenységnövekedést tapasztalnak,
míg az MI-készségeket igénylő pozíciók akár 25 százalékos bértöbbletet is kínálnak a munkavállalóknak. Az MI hatása gyorsul, különösen a tudásalapú munkát végző szektorokban, ami a munkavállalóktól és a vállalatoktól is új készségek megszerzését és a készségalapú toborzást teszi szükségessé a versenyképesség megőrzéséhez.
A Századvég reprezentatív kutatása alapján megállapítható, hogy
a 18–29 évesek több mint fele (55,6 százalék) használ mesterséges intelligenciával támogatott megoldásokat munkája vagy tanulmányai során.
Ez közel 10 százalékponttal magasabb érték, mint a 30–39 évesek körében, 20 százalékponttal magasabb, mint a 40–49 évesek körében és közel háromszorosa az 50–59 évesek körében mért értéknek. A felhasználók leggyakrabban a ChatGPT-re támaszkodnak, illetve a böngészőkbe épített MI-megoldásokat alkalmazzák.
Kiderült mennyire bíznak a magyarok a mesterséges intelligenciában – ettől félünk leginkább
A magyarok több előnyt, mint hátrányt látnak az MI-ban. A mesterséges intelligencia kapcsán a lakossági tudást, attitűdöket és bizalmi szinteket egy friss kutatás térképezte fel.
A teljes képet vizsgálva megállapítható, hogy
a munkahelyek több mint felében – 55 százalék – engedélyezett az MI-használat, azonban ez jellemzően nem szabályozott módon történik.
A felsőfokú végzettségűek közel kétharmada – 63 százalék – használ munkája során valamilyen mesterséges intelligenciával támogatott megoldást, ez az arány a középiskolai végzettség esetén már csak 35 százalék, míg szakmunkások és nyolc általánost végzettek körében 20 százalék alatti.
Akik azonban kiemelkednek a mezőnyből, azok a tanulók:
kutatásuk alapján négyből három tanuló használ mesterséges intelligenciával támogatott megoldásokat, miközben a jelenleg teljes munkaidős állásban lévőknek csupán 35 százaléka.
A legnagyobb időmegtakarítási potenciált is a fiatal munkavállalók – 18–29 évesek – és a tanulók látják a mesterséges intelligencia használatában. Nem meglepő ezért, hogy az MI használata leginkább az iskolákban szabályozott, hiszen míg a tanulók 57 százaléka állítja, hogy iskolájában van erre szabályozás, addig a teljes munkaidős munkavállalóknak csak 35 százaléka. Figyelembe véve a fenti eredményeket,
jelentős termelékenységnövekedést valószínűsítenek az új munkavállalók fokozatos belépésével a munkaerőpiacra.
Az MI által generált termelékenységnövekedés potenciálisan jelentős GDP-többletet eredményezhet, ennek pontos mértéke azonban számos tényezőtől függ, mint például az MI alkalmazásának sebessége, a gazdaság szerkezete és az új technológiákhoz való alkalmazkodás képessége.
A magyar munkaerőpiacra is hatással van a mesterséges intelligencia
A hazai GDP-hatás becslése előtt érdemes áttekinteni a témában készült nemzetközi kutatásokat. Az Egyesült Államokban az MI által vezérelt termelékenységnövekedés 2033-ig 2,5 százalékkal bővítheti a GDP-t, ami évi 0,25 százalékpontos növekedést jelent. Ami Európát illeti, az Európai Központi Bank szerint a mesterséges intelligencia gazdaságra gyakorolt hatásának mértéke nehezen számszerűsíthető, mivel jelentős bizonytalanság övezi az automatizálható feladatok körét, azok automatizálhatóságának mértékét, valamint az ezekből származó termelékenységi nyereséget. A Nemzetközi Valutaalap számításai szerint az MI-ből származó termelékenységnövekedés valószínűleg csak mérsékelt lesz Európában az Egyesült Államokhoz képest, elsősorban a túlszabályozás miatt.
A becslések tehát széles skálán mozognak, ami tükrözi a konszenzus hiányát az automatizáció lehetőségeiről és hatékonyságáról. Megvizsgálták a nemzetközi szakirodalom, gazdasági előrejelzések és a saját felmérésük alapján, hogy a mesterséges intelligencia a munkatermelékenység növelésén keresztül mennyivel képes növelni a hazai GDP-t.
Az elemzésben a GDP alakulását a foglalkoztatottak számának és az egy főre jutó termelékenységnek szorzataként modellezték. A foglalkoztatás jövőbeli pályáját az elmúlt évek munkaerőpiaci és demográfiai trendjei alapján határozták meg. A GDP várható éves növekedési ütemét saját makrogazdasági előrejelzésünk, illetve további banki és nemzetközi szervezetek előrejelzéseit figyelembe véve készítettük el 2030-ig, ezt követően, 2035-ig éves fix, átlagos bővülési ütemmel számoltunk.
A mesterséges intelligencia hatását az elemzésben elsősorban a munkatermelékenység növekedésén keresztül valószínűsíti a Századvég. Számításuk során figyelembe vették az MI-használók arányát korcsoportonként, a munkaerőpiaci résztvevők korcsoport szerinti megoszlását, a potenciális időmegtakarítást. Két szcenáriót vizsgáltak, egy konzervatív és egy optimista pályát.
Tanulmány: a mesterséges intelligencia felforgatja a pénzügyi szektort
A mesterséges intelligencia jelentős hatékonyságnövekedést és új üzleti lehetőségeket teremt a pénzügyi szektorban, különösen a banki működésben. Ugyanakkor fontos az etikus és felelős alkalmazása.
A GDP-re is hatással van az MI
Konzervatív becslésük szerint a mesterséges intelligencia által generált termelékenységnövekedés évi, akár 0,2 százalékponttal járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez, míg az optimista forgatókönyv szerint ez akár 0,3 százalékpontos éves növekedési többlet is lehet.
Jól látható, hogy bár a nemzetközi szakirodalom jelenleg megosztott a mesterséges intelligencia használatából eredő gazdasági hatások becslését illetően, a jövő munkavállalói egyre nagyobb mértékben támaszkodnak az ilyen megoldásokra, és ebből jól számszerűsíthető termelékenységnövekedés következik. Ez alapján a várható gazdasági és munkaerőpiaci hatás is jelentős, ami további célzott kutatásokat és aktív szakpolitikai tervezést, valamint beavatkozást tesz szükségessé.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.