Cégvilág

Sokba kerül a liftfelújítás

Lényegében három társaság együtt évi 3-5 milliárdos piacát venné el az a tervezett jogszabály-módosítás, amely állami felügyelet alá terelné és nonprofit cégekkel végeztetné a liftkarbantartások ellenőrzését. A közelgő felújításdömpingben nem az a fő kérdés, hogy lesz-e rá kapacitás, hanem az, hogy a megbízóknak lesz-e rá pénzük

Három, egyenként évi 1-2 milliárd forint forgalmú és néhány még kisebb cég és egyéni vállalkozók ellenőrzik a hazai liftkarbantartásokat, amelyek éves piacát legfeljebb ötmilliárd forintosra becsülte érdeklődésünkre Apatini Kornél, a Magyar Felvonó Szövetség elnöke. E piac egy jogszabály-módosítás tervezete révén átkerülne olyan állami, nonprofit szolgáltatókhoz, amelyek együtt annyival lehetnek olcsóbbak a maiaknál olcsóbbak, hogy nem számolják fel az előbbi ötmilliárd utáni profitot. Ez lenne a liftrezsi csökkentése. Az egyik, piacvesztés előtti társaságnak, a Marton Szakértő Kft-nek például 2013-ban 60,2 millió forintos árbevétel mellett 1,7 millió forintos adózott eredménye volt. Nála nagyobbat szakított az ÉMI-TÜV Bayern: 2,2 milliárd forintos forgalmából már 127 millió forintos adózott eredménye képződött. Egyelőre nehezen látható, hogy hogyan jelentkezik majd érezhető költségcsökkentés az országos szinten évi néhány százmillió forintos profit eltüntetésével. Egyébként ma is folyik nonprofit karbantartás-ellenőrzés, mégpedig az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Nonprofit Kft. szolgáltatásaként. Nem lenne meglepő, ha a későbbiekben e társaság ellenőrzési jogosultsága maradna csak meg.

Apatini Kornélnak ezzel kapcsolatban két aggálya is van: a karbantartás-ellenőrzés nem egy év alatt kitanulható szakma, dologtalan szakértő pedig nincs a piacon. Másrészt a piacot ma még tisztító verseny eltűnésével, és a korrupció megjelenésével fenyeget, ha nagyon kisszámú, vagy egyetlen szolgáltató veszi át az ellenőrzést.

Az ellenőrzések száma azonban megszaporodhat – így a piac is nőhet – annak következtében, hogy ellenőrizni kell a 20 évesnél régibb liftállomány állapotát, amelyek pedig nem felelnek meg a legújabb, és a korábbiaknál szigorúbb biztonsági előírásoknak, azokat fel kell újítani. Maga a karbantartás és a felújítás a piaci szereplők feladata maradna(?). A szövetség elnöke szerint az új elvárások szerint például sok helyen le kell majd cserélni a biztonsági zárakat, esetleg magukat az ajtókat is, vagy kicserélni az elavult, zuhanásgátló megoldásokat. A munka azonban nem a nulláról indul, az elmúlt években már sok felújítás történt. Felmérés híján azonban nem tudni, hogy az országban működő 37 ezer felvonóból hányat kell majd megfiatalítani, és az sem, hogy a már elvégzett felújítások mennyire felelnek meg az új biztonsági előírásoknak. Így még az is nyitott, hogy országos szinten mennyit kell majd a liftekre költeni, de úgy tűnik, rengeteget. A szakma eddigi tapasztalatai szerint azonban a társasházak nemigen gyűjtenek erre a célra, talán támogatásokra várnak.

„Éppen ezért egyelőre nem az a kérdés, hogy bírja-e a munkát a kivitelező szakma, hanem, hogy a megbízóknak lesz-e rá pénzük Nagy Sándor, az Interlift Kft. ügyvezetője szerint. A szigorított elvárásokról szóló tavalyi, 146-os rendelet meghozatalakor ugyanis a szakma véleményét nemigen kérték ki. Nagy Sándor szerint kérdéses az is, hogy komoly cél-e a liftrezsi csökkentése. A hivatkozott rendelet az addigi, évi 2500 forintról évi 5000 forintra emelte a minden lift után fizetendő nyilvántartási díjat.

A Schneider Liftnél egyelőre nem kívántak nyilatkozni lapunknak a várható feladatokról, a Konénél nem értük el az illetékest, a pécsi Mesterlift Kft. képviseletében pedig Roczkó Milán azt mondta, hogy még nem látják, mennyi új megbízásra számíthatnak. Szakmailag azonban indokoltnak látják az előírások szigorítását, és persze örömmel veszik, ha több munkájuk lesz.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek