Visszatért az élet a befektetési ingatlanok hazai piacára

elemzés Tavaly 460 millió euróra nőtt a befektetési ingatlanpiac forgalma Magyarországon a 2013-as 270 millióról, de elérhette volna a 600 millió eurót is, ha néhány tranzakció nem húzódik át az idei év elejére – mondta Borbély Gábor, a CBRE ingatlan tanácsadó elemzési vezetője, keddi sajtótájékoztatóján Budapesten.

A kelet-közép-európai régióban még mindig az orosz piac a legnagyobb, annak ellenére, hogy 57 százalékkal zsugorodott. Romániában viszont 220, Magyarországon 69, Csehországban pedig 9 százalékkal nőtt a befektetési ingatlanpiac, így gyakorlatilag visszatért a válság előtti szintre.

A befektetési ingatlanpiac további növekedését Borbély Gábor azzal magyarázta, hogy az alacsony kamatok, a pénzbőség, a reálgazdaságban tapasztalható bizonytalanság, az ingatlanpiac felé tereli a befektetőket.

A piacon elfogytak a keresett prémium minőségű ingatlanok, nem utolsósorban azért, mivel a válság óta kevés volt a fejlesztés ebben a szektorban, sőt a spekulatív jellegű fejlesztések még mindig messze vannak a válság előtti évek szinttől. A kockázatvállalás tehát azt jelenti, hogy az alacsonyabb minőségű ingatlanokat is vásárolnak a befektetők.

A magyar irodapiacon tavaly 68 ezer négyzetméter új terület épült, a bérbeadás viszont 125 ezer négyzetmétert tett ki. A két legnagyobb bérbevevő az állam, valamint a információtechnológiai ágazatba sorolt cégek voltak, egyaránt 22 százalékkal részesedtek a bérelt irodaterületből. Az ipari cégek bérleti részaránya 17 százalék volt. Az állam a B-kategóriás irodákat keresi.

A kereslet és a kínálat is a havonta és négyzetméterenként 10-12 eurós bérleti díjú körben a legerősebb, ezt követi a 12-16 eurós fajlagos bérleti díjú szegmens. Az üresedési ráta Budapesten 16 százalék, amely csak 1 százalékponttal magasabb a Prágainál, pedig pár évvel ezelőtt nálunk még 5-6 százalékponttal több iroda állt üresen, mint ott.