A magyar járműgyártás másik fele

Magyarország a BMW „láthatatlan gyára”, mivel annyi bezsállítójuk van itt, hogy az szinte egy gyártókapacitás jelentőségével ér fel. Ezt szívesen fejlesztik tovább –  tisztázta a Figyelőnek adott interjúban Szijjártó Péter külügyminiszter, hogy a német márka nem kíván új gyárat létesíteni hazánkban. Mint hangsúlyozta: tárgyalt a céggel, és elmondták neki, hogy Európában nem terveznek új gyártókapacitást létrehozni.

A BMW évente egymilliárd euró értékben vásárol alkatrészeket Magyarországról, és ahogy Mátyus Péter, a müncheni központban dolgozó beszerzési menedzser elmondta, több mint félszáz hazai vállalkozástól rendelnek folyamatosan alkatrészeket, ami egy gyár termelésének is megfelel. A márka i8-as szupersport-kocsijához a székesfehérvári Halla Visteontól és a fóti ContiTechtől származnak a kábelkötegek, az i3-as villanyautóhoz pedig a békéscsabai Csaba Metál szállít öntvényeket.

A megtelepült autógyárak mellé jelentős beszállítói kapacitás épült ki Magyarországon, amit az is mutat, hogy a járműgyártás nettó értékesítésének  csak a felét tette ki az autó és motorgyártás értéke. A KSH rendelkezésre álló, 2013-as részletes bontású adatai szerint a járműgyártás több mint ötezer milliárdos nettó értékesítéséből mintegy 2600 milliárd forinttal részesedett a személyautó és a motorgyártás. Az iparág bevételének másik felét a beszállítók adták össze.

Azt mondják, ide nehéz bekerülni, valójában azonban nehezebb bennmaradni. Ez különösen a kisebb vállalkozásoknak tűnik lehetetlen küldetésnek, mert globális mamutcégekkel kell versenyezni. Lehetőség van bőven, mert még az egyszerűbb autó is 13-15 ezer alkatrészből áll, a gond csak az, hogy ma már nem elég gyártani, hanem folyamatoson fejleszteni kell, és hat-nyolc évre előre kell kitalálni a várható igényeket, csakúgy, mint az autódivatot. A járműgyártók bevált taktikája, hogy több beszállítóval szerződnek, mert nem akarnak kiszolgáltatott helyzetbe kerülni, inkább ők diktálnak partnereiknek. A centralizáció egyébként hátrányos természeti katasztrófa esetén is: a Japán partoknál történt földrengés és szökőár után nyolc hónapig nem volt képes termelni a világpiac negyedét uraló Renesas cég, mely mikroelektronikai alkatrészeket gyárt elektronikus menetstabilizáló rendszerekhez.

A fejlett technológiák alkalmazása, a motorok károsanyag-kibocsátásának csökkentése növeli a költségeket, amiből folyamatosan faragnának a gyártók, leginkább a beszállítókon akarnak spórolni. A takarékosság és a verseny miatti erőltetett tempójú fejlesztés eleve magában hordja a kockázatot: a légzsákokat gyártó Takata hibája miatt 16 millió autót kell szervizben ellenőrizni és javítani. Egyre több gondot jelent az alkatrészek hamisítása is: a James Bond filmekben híressé vált Aston Martin 2007 után gyártott autóit kénytelen rendkívüli szervízlátogatáson ellenőrizni, mert eltörhet a gázpedál: a gyári magyarázat szerint a kínai beszállító hamis alapanyagot használt, emiatt 17 ezernél több autót hívnak vissza, ez a mennyiség a patinás brit márka négy éves termelése.

A világ húsz legnagyobb járműipari beszállítójából tizenöt van jelen Magyarországon. A három autó-, és két motorgyártó, valamint a 700 járműipari beszállító 137 ezer munkahelyet jelent, az ágazat adja a feldolgozóipari kibocsátás 28 százalékát és a teljes magyar export 21 százalékát. A szektor jelentősen hozzájárult a GDP tavalyi 3 százalékos növekedéséhez.

A Magyarországon több mint száz éve működő Bosch hét telephelyén 8900 embert foglakoztat, budapesti kutatási és fejlesztési központjában ezer mérnököt alkalmaz, termékei a világ legtöbb autójában megtalálhatók. A Hydro cég győri Nemak öntödéjében évente közel hárommillió hengerfej készül a Renault, az Audi, a BMW, a Seat, a Škoda, a VW és a General Motors több márkájának, így az Opelnek.

Idén is több új termékkel bővül a motorgyártás a szentgotthárdi Opel Flex-üzemében, és ahogy Solt Tamás lapunknak elmondta a régi csarnokban továbbra is készülnek hajtóművek, idén már 23 -féle változatban: a 2015-ös terv a jelenlegi 1400-as létszám további ötszáz fős bővítése, jövőre pedig 700 ezer benzines és dízelmotor gyártása. A szentgotthárdi Opelnél 4 százalékos a hazai beszállítói arány és jelenleg 24 cégtől érkeznek alkatrészek, többek között turbótöltő, befecskendező szivattyú, vezérlő egység, szenzor és hengerfej öntvény.

Az Audi Hungaria kommunikációs vezetője, Czechmeister Mónika lapunknak elmondta, hogy anyacégük, a VW AG évente másfél milliárd euró értékben vásárol alkatrészeket 98 magyar beszállítótól, a győri jármű-, és motorgyár 63 hazai cégtől kap alkatrészeket, melyek között szerepel Bosch befecskendező, Borg Warner turbófeltöltő, Nemak hengerfej és motorblokköntvény, Lear, ülés, Rehau fényezett lökhárító, valamint SMR visszapillantó-tükör. A motorgyárban felhasznált magyar beszállítói arány 10 százalék, míg a járműgyárban 70 százalékos a magyarországi hozzáadott érték.

A kecskeméti Mercedesnél induláskor 17 magyar beszállítóval dolgoztak, ez szám jelenleg 32-re nőtt, globálisa 1500 partnere van a Daimlernek, nyilatkozta Thomas Geier gyárigazgató a CLA Shooting Brake sorozatgyártásának indulásakor. Folyamatosan nyílik az ár-költség olló, ami a verseny miatt jelentős nyomás a gyártókon.

A legnagyobb hazai beszállítói aránnyal a Suzuki rendelkezik: Ryoichi Oura vezérigazgató tájékoztatása szerint az Esztergomban beépített alkatrészek 80 százaléka európai, 70 százaléka pedig Made in Hungary jelzésű, ezek 85 magyar vállalkozástól érkeznek. Ennél magasabb arányt már csak a motor és sebességváltó hazai gyártásával lehetne elérni, ám az évi 155 ezres darabszámhoz jobban megéri importálni a lengyel, indiai és japán benzines, illetve dízel motorokat, valamint erőátviteli rendszereket.

A Kia és a Hyundai után az Audihoz is beverekedte magát a rácalmási Hankook, mely a VW konszern valamennyi modelljéhez és a német túraautó bajnokság (DTM) versenyautóihoz is szállít abroncsokat. A Bosch hatvani üzemében készül a Rolls-Royce műszerfala, az egri ZF üzemben a kormánymű és az Ajka kristály szállítja a poharakat a negyedmilliós eurós Phantomhoz.

Globális rendszerek

Tovább erősítette világelső pozícióját az ötven országban és 360 leányvállalatnál 290 ezer embert foglalkoztató Robert Bosch GmbH, mely tavaly 4,7 milliárd eurót fordít kutatásra és fejlesztésre, miközben 45, 6 ezer fejlesztőmérnöke 2014-ben 4600 szabadalmat nyújtott be. A Bosch igazgatótanácsának elnökének tájékoztatása szerint a konszern árbevétele az előrejelzéseknél nagyobb mértékben, 6,2 százalékkal, 48,9 milliárd euróra nőtt és dr. Volkmar Denner január utolsó napján azt is bejelentette, hogy a német konszern felvásárolta a járműipari beszállító ZFLS és a háztartási gépeket gyártó BSH cégeket. Az autóipari beszállítók listáján továbbra is második a Denso, harmadik a Continental AG, majd a Magna International Inc., az Aisin Seiki Co, a Johnson Controlls Inc, a Faureicia, a Hyundai Mobis, a ZF Friedrichshafen AG és a Yazaki Corp, következik.