Kérdéses, meddig nő a fogyasztás

Jóllehet az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) korábban 4 százalék körüli forgalombővüléssel számolt az év utolsó hónapjára, a Központi Statisztikai Hivatal első becslése szerint – a naptárhatástól megtisztított adatok alapján – a novemberi 5,1 százalék után decemberben 5,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához képest. A kiigazítatlan adatok pedig 5,1 százalékról 6,2 százalékra gyorsuló növekedést mutatnak.

Az elmúlt év egészét tekintve a KSH előzetes adatai szerint 4 százalék körüli volt a növekedés, ami a korábbi évekhez viszonyítva kiugró bővülésnek számít – közölte az OKSZ, amely ugyanakkor ezen nem lepődött meg, hiszen tavaly a GDP és a reáljövedelmek egyaránt emelkedtek. Másrészt feltehetően jelentős hatással volt a piac tisztulására és ennek nyomán a mért forgalom bővülésére az online pénztárgép rendszer is.

Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház Zrt. elemzője szerint a várakozásoknak megfelelően a csökkenő üzemanyagáraknak, a lakosság javuló jövedelmi helyzetének köszönhetően továbbra is élénk a háztartások fogyasztása. Ebben bizonyára segít a devizahitelek elszámolása is, valamint a KSH adatai szerint tartósan javuló foglalkoztatás. Mindezek alapján az elemző úgy véli, hogy a következő negyedévekben a fogyasztás továbbra is bővülni fog. Igaz, a bázisidőszakban – az elmúlt év elején – szintén elég erős volt a kiskereskedelmi forgalom, így ebben az évben egy szerényebb ütemű fogyasztásbővülése sem lenne meglepő. A hosszabb távú kilátásokat már bizonytalanabbnak látja Török Bálint, szerinte egyelőre úgy tűnik, hogy tartós lehet a növekedés.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője úgy véli, hogy a nem-élelmiszer termékek körében bekövetkezett közel 8 százalékos decemberi forgalombővülés arra utal, hogy a lakosság egyre bátrabban költ tartós fogyasztási cikkekre is. Szerinte láthatóan stabilizálódott a lakossági fogyasztás, így idén is a 2014-eshez hasonló, 4-5 százalékos forgalombővüléssel lehet számolni.

Vámos György, az OKSZ főtitkára azonban visszafogottabban derűlátó. Szerinte a vasárnapi boltzár miatt nem kizárt, hogy csökkenni fog az iparcikk és ruházati forgalom, mert a vásárlók nem szeretnek sorban állni a pénztáraknál, és valószínű, hogy szombatonként nagy lesz a tumultus az üzletekben. Másrészt a boltok zöme ma sincs nyitva vasárnap, hiszen csak ott érdemes kinyitni, ahol sokan járnak, azonban hét végén jószerével csak a szupermarketek kereskedelmi zónáiban és a bevásárló központokban fordul meg sok látogató. A kereskedelmi forgalom növekedésének mértékével kapcsolatban az OKSZ főtitkára úgy vélekedett, hogy a fogyasztás dinamikája a GDP és a reáljövedelmek alakulásától függ, márpedig minden előrejelzés szerint ezek növekedése idén nem éri el a tavalyi szintet. Másrészt a vásárlóerőt feltétlenül mérsékli, hogy a cafeteria rendszeren belül évi 400 ezer forintról 200 ezerre csökkent az a kedvezményes kulccsal adózó keretösszeg, amit például az Erzsébet utalvánnyal lehetett bolti vásárlásra felhasználni.

Nem szabad megfeledkezni ugyanakkor olyan bizonytalansági tényezőkről sem, mint a devizahitelek elszámolása, az üzemanyagok árának illetve a forint árfolyamának alakulása, vagy a vasárnapi zárvatartás, amelyek hatása egyelőre megjósolhatatlan. Arról nem is beszélve, hogy a 15 milliárdosnál nagyobb árbevételű élelmiszer-napicikk kereskedőknek két egymást követő veszteséges év után be kell zárniuk, illetve hogy az új élelmiszerlánc-felügyeleti díj 50 milliárd forintonként egy százalékkal emelkedik.

Vámos György szerint az ilyen kereskedelmet korlátozó intézkedések hatására a vállalkozások költségcsökkentési céllal az olcsóbb beszerzési források felé kényszerülnek. Amiatt is komoly átrendeződés várható az élelmiszer-beszállítók körében, hogy az első negyedévet követően megszűnik az Európai Unióban a tejkvóta, amely korlátozta az egyes tagországok által termelhető mennyiséget. Mindezek alapján az élelmiszer kereskedelemben előtérbe kerülhetnek a külföldi beszerzések, ami káros hatással lehet az orosz embargó miatt amúgy sem könnyű helyzetben lévő magyar agrárszektorra.

Válság előtti ütem az eurózónában

Harmadik egymást követő hónapja bővült a kiskereskedelmi forgalom tavaly decemberben az eurózónában, a 2,8 százalékos év/éves adat a legjobb 2007 márciusa óta. Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékos volt a növekedés az Eurostat adatai szerint. A forgalom erősödése elemzők szerint enyhítheti a deflációs spirál beindulásával kapcsolatos félelmeket (az Európai Központi Bank részben ezek miatt döntött a mennyiségi lazítás kiterjesztése mellett). A 28 tagú Európai Unióban éves összehasonlításban 3,2 százalékkal, havi alapon 0,3 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom. Novemberhez képest az üzemanyagok értékesítése nőtt a legjobban, 0,7 százalékkal – összefüggésben a csökkenő árakkal -, az egyes uniós országok közül pedig Írország járt az élen, 1,8 százalékos erősödéssel. Dániában és Szlovéniában viszont 1,5 százalékos visszaesést hozott a karácsonyi hónap. Tavaly egész évben az EU-ban átlag 1,9 százalékkal, az eurózónában 1,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom 2013-hoz képest.