Cégvilág

Nem áprilisi tréfa a kórházi átszervezés

Április 1-jétől új struktúrában kellene működniük a kórházaknak, döntően azért, hogy ne termelődjenek újra az adósságok. Az átalakításnak azonban sem az indokával, sem a módjával, sem a sebességével nem értenek egyet a szakmai szervezetek. A feladat szerintük három hónap alatt legfeljebb látszatátszervezésekkel oldható meg

Már csak egy hónap, és a kórházak a jelenleginél optimálisabb keretek között és hatékonyabban működnek majd – legalább is ezt reméli az egészségügyi államtitkár. Zombor Gábornak szüksége is van a kincstári optimizmusra, mert a kormány felé bizonyítania kell az ágazatnak, hogy a tervezett adósságkonszolidációra szánt 60 milliárd forintot nem lyukas vödörbe öntik. Más kérdés, hogy a kormány nyomására bevállalt feladat mennyire megoldható, különösen ennyire rövid idő alatt. 

Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) elnöke szerint ahhoz, hogy valóban új alapokra helyezzék a kórházi struktúrát, megszüntessék a párhuzamosságokat, és feltárják az eddig még rejtve maradt hatékonysági tartalékokat, legalább 6-8 hónapra, de inkább 2-3 évre lenne szükség.  „Amire két hónap elég, az legfeljebb a felszín kapirgálása” – fogalmazott Molnár Attila. Hozzátette: a kórházi működtetés–fenntartás az intézmények dologi kiadásainak mindössze a 10 százalékát teszi ki, de az egészségügyi kormányzat most még ebből akar faragni, ami nem csak minimális, néhány milliárdos összeget jelent, de csaknem reménytelen is.

A jelenlegi fix költségek mellett a kórházi szakellátás számos területe veszteséges, így nullszaldót csak úgy tud elérni egy kórház, ha ezen költségeit csökkenti – mutat rá az átszervezés kritikájaként megfogalmazott állásfoglalásában az egészségügyi államtitkár tanácsadó testületének számító Szakmai Kollégium Menedzsment és Egészség-gazdaságtan Tagozata és Tanácsa is. Ez viszont nem megy másként, csak telephelyek, kórházak bezárásával, dolgozók elbocsátásával, ám az előbbitől a politika határolódik el, míg a másik a jelenlegi humánerőforrás ismeretében lehetetlen. Ha a kórházakban portfóliót szűkítenek, akkor viszont a teljes rendelkezésre állás nem biztosítható, és nem csak a betegek ellátása sérül, de jelentősen megemelkednek a betegszállítási költségek is egyik intézményből a másikba. Ebből az ördögi körből csak komoly fejlesztésekkel és a finanszírozási rendszer átalakításával lenne kiút, ám a mostani átszervezések egyikre sem adnak lehetőséget. „A feladat ebben a formában 2015. április 1-ig megoldhatatlan” – szögezik le a szakemberek. A testület szerint egy ennyire prompt átszervezés nem eredményez majd sem kiszámíthatóbb, sem igazságosabb hozzáférést biztosító, sem hatékonyabb ellátórendszert.

A Magyar Kórházszövetség volt elnöke, az egykori egészségügyi miniszter, Rácz Jenő arra hívja fel a figyelmet, hogy minden struktúraátalakítás pénzbe kerül. „Ötven éve az egészségügy átalakításának lázában égünk, de a rendelkezésünkre álló pénzből nem csak a jelenlegi, de az áprilistól kialakuló struktúra sem lesz finanszírozható” – véli.

Fejéről talpára

A mostani átszervezések alapja, hogy az egészségbiztosító megyénként a lakosságszám alapján meghatározta azt a finanszírozási keretet, amiből működtetni kell a szakellátást. Ezt követően helyben kellett megegyezniük a kórházvezetőknek arról, hogy az adott pénzből ki milyen ellátást biztosítanak, és például az azonos profilú kórházi osztályok, részlegek közül megtartják-e mindegyiket. Az Egészség-gazdaságtan Tagozat szerint azonban a kapacitástervezést a szükségletek oldaláról érdemes kezdeni, ezt követheti a kapacitások leosztása, az igénybevétel szabályozása és a finanszírozás hozzárendelése. A magas halálozási mutatókkal, alacsony születéskor várható élettartammal, gyenge gazdasági teljesítménnyel rendelkező térségektől nem méltányos forrásokat elvonni. De például azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a megyei betegforgalmi adatok alapján még az alap beavatkozások körében is komoly betegmozgások vannak a megyék között.


gyógyítás egészségügy
Kapcsolódó cikkek