Az USA jegybankja 2009 óta teszteli az országban működő, 50 milliárd dollárnál nagyobb konszolidált mérlegfőösszegű bankcsoportokat a tekintetben, hogy a feltételek különféle változása mellett hogyan állnák a sarat, és ez volt az első alkalom, amikor mind 31 ilyen bankcsoport hozni tudta a vizsgált időszakban az elvárt minimumot. (A stresszteszteket a 2008-as globális pénzügyi válság után kezdték alkalmazni – nem csak Amerikában –, hogy visszaszerezzék a bakszektorba vetett bizalmat, miután hatalmas költségvetési támogatásokkal kellett megmenteni a csődtől nagy pénzintézeteket is. Az USA-ban összesen mintegy 700 milliárd dollárt költöttek ilyen célra az adófizetők pénzéből.)
A Fed elvárása az, hogy a Tier 1 tőkemegfelelési mutató legalább 5 százalék legyen; ezt most az összes vizsgált pénzintézet hozni tudná a 2014 harmadik negyedéve és 2016 negyedik negyedéve közti időszakban. (A tőkemegfelelési mutató – némi leegyszerűsítéssel – azt tükrözi, hogy a bank miként állná a hitelein elszenvedett veszteségeket, a saját tőkét veti össze a kockázatokkal súlyozott hitelállománnyal.) A Fed alap-, kedvezőtlen és nagyon kedvezőtlen szcenáriók szerint nézte meg a bankokat; a legrosszabb esetben azt feltételezték, hogy a világgazdaság jelentős gyengül, az USA-ban komoly van 10 százalékos mellett, a részvényárfolyamok 60 százalékkal zuhannak, és meredeken nő a volatilitás a piacokon. Egy ilyen forgatókönyv mellett a 31 bankcsoport összesített vesztesége 9 negyedév alatt 490 milliárd dollár lenne – ebből 340 milliárd a hitelezési –, aggregált Tier 1 tőkemegfelelési mutatójuk a 2014 harmadik negyedévi 11,9 százalékról 8,2 százalékra esne vissza (2009 elején 5,5 százalék volt ez a mutató). A „csak kedvezőtlen” forgatókönyv nem számol egyesült államokbeli recesszióval, csupán az inflációs nyomás erősödésével és a világgazdaság nem jelentős gyengülésével – ez esetben 10,8 százalékra csökkenne az aggregált mutató.
Elég gyengén szerepeltek most a legnagyobb befektetési bankok: a Goldman Sachs, a JPMorgan és a Morgan Stanley egyaránt épp hogy átvitte a 6 százalékot a legrosszabb verzió szerint. Kérdés, hogyan állták a stresszteszt második menetét, amelyben azt nézte a Fed, miként teljesülnek a tőkemegfelelési mutatók a részvényesek esetleges javadalmazása után. Ennek az eredményei szerdán jelennek meg, és a gyakorlatban is lecsapódhatnak, miután a jegybank azoktól is függővé teszi, hogy jóváhagyja-e a bankok osztalékfizetési, illetve részvényvásárlási terveit. A Fed azonban nemcsak a nyers számokat nézi, amikor engedélyezi ezeket a terveket, hanem mindinkább számításba vesz olyan minőségi tényezőket is, mint a bank kultúrája, irányítása, a külső és belső kockázatok megítélésének képessége. A most vizsgált 31 bank tavaly összesen 25 milliárd dollárnyi osztalékot fizetett a Thomson Reuters adatai szerint a 2010-es, sokéves mélypontot jelentő 6,6 milliárd után.
