Buda-Cash: szűkmarkú átmeneti segítség
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMiközben a várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank visszavonta a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét is, csak egy hónapos, átmeneti segítséget kapnak az ügy miatt tulajdonképpen fizetésképtelenné vált önkormányzatok.
Orbán Viktor miniszterelnök külön fogadta is az érintett települések vezetőit szerdán, ahol – Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki sajtóiroda vezetőjének közlése szerint – „megállapodás született arról, hogy a kormány közel 245 millió forint rendkívüli támogatásban részesíti a pénzügyi vészhelyzetbe került önkormányzatokat”. Igaz: a támogatást a nemzetgazdasági tárca államtitkára már hétfőn az Országgyűlésben is bejelentette.
A segítség azonban csak átmeneti lesz, és nem is túl nagy. A Magyar Közlöny különszámában jelent meg az erről szóló kormányrendelet, amely szerint a támogatás összegét az érintett 67 önkormányzatnak június végéig kell felhasználnia, ám legkésőbb júliusig vissza is kell azt fizetniük az államkincstárnak. Az összegek alapján azonban úgy néz ki: csak egy-két hónap bér- és segélykifizetésének fedezetét kapták meg a károsult önkormányzatot. A legtöbb támogatást most Vaja városa kapja, 25 millió forintot, míg a legkisebb összegű segítség Péterhida önkormányzatának megy: 140 ezer forint. Siklós 12,7 millió forintot kap, igaz a város – az új számlavezető pénzintézettől kapott hitel segítségével – meg tudta őrizni a fizetőképességét annak ellenére is, hogy 170 millió forintja ragadt bent a brókercéghez kötődő DRB bankcsoportnál. Almásfüzitő, amely a botrányban 700 millió forintos, 12 éves megtakarítást veszített el most egy fillért sem kap (igaz mivel másutt vezeti a számláját képes fizetni a béreket). A brókerház ügyfeleik legfeljebb a Befektetővédelmi Alap 6 millió forintos kártérítését szerezhetik meg.
Arról egyelőre nem esik szó a hivatalos tájékoztatásban, hogy a pórul járt önkormányzatok kapnak-e más támogatást. Havasi Bertalan csak arról tájékoztatott, hogy a miniszterelnöki megbeszélésen a résztvevők egyetértettek abban, hogy a botrány „a felelőtlen devizahitezés mellett a 21. század legnagyobb hazai, intézményesített pénzügyi visszaélése.” A sajtóiroda vezetőjének közlése szerint a kormány a teljes feltárásban érdekelt, „mert világos választ kell kapnia mindenkinek: hol a pénz?”. A kabinet konzultációt sürgetett a Bankszövetséggel és a Magyar Nemzeti Bankkal, hogy milyen lépések szükségesek a pénzügyi ellenőrzés javításának tekintetében.
