Déli nyitás: tudást adhatunk
Sem Dél-Amerika, sem Afrika kapcsán nem a mezőgazdasági fejlesztésekre gondol először az átlagember, pedig mindkét térségben erős felfutás előtt áll az agrárium és az élelmiszeripar, ez lehet a déli nyitás egyik alapja is. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (IFAD), valamint az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) élelmezésbiztonsági jelentése komoly fejlesztéseket prognosztizál a térségben. A tanulmány szerint ehhez külföldi tőkebefektetések is kellenek, ezen belül döntően a technológiai lehetőségekhez való jobb hozzáférésre van szükség.
A mezőgazdasági technológiák térnyerése kétségkívül zajlik az érintett országokban. Az elektromosság, az infrastruktúra és a logisztika fejlesztése tudná az agrárbefektetéseket ösztönözni Afrikában – ez már a Világgazdasági Fórum legutóbbi Afrikáról szóló ülésén hangzott el. Ezen túlmenően a mezőgazdaság több munkahelyet teremthetne Afrikában, mint bármely más szektor.
A déli nyitást mások is kitalálták: a Kína és Afrika közötti kereskedelmi forgalom például meghaladja az évi 210 milliárd dollárt és 2013 végéig több mint kétezer kínai vállalkozást jegyeztek be a fekete kontinensen. Nagy kérdés, hogy a magyar mezőgazdasága hogyan tud színre lépni. Eddig a Bonafarm csoport rendelkezik agrár befektetésekkel Afrikában, döntően az előkészítés fázisában. Akad olyan magyar cég, mint például a Master Good csoport, amely többek közt Dél-Afrikába szállít csirkehúst. A fagyasztott zöldségeket, gyümölcsöket, valamint kényelmi ételeket gyártó Mirelite Mirsa pedig dél-afrikai és chilei partnerekkel is rendelkezik.
Szaktanácsadás és technológiaexport
A magyar mezőgazdaság a nagy kínálattal rendelkező gabonaféléket leszámítva nem rendelkezik ma olyan termékkel, amelyet megfelelő mennyiségben tudna exportálni távoli országokba – jelentette ki a Világgazdaságnak Raskó György. Néhány vállalkozást leszámítva, amelyek már eddig is exportáltak termékeket, a magyar kivitel inkább technológiák és a tudás átadását jelentheti. A hazai technológia ma már nem számít modernnek, de a szaktudás még megvan. Külföldi agrárprojektekben szaktanácsadóként, oktatással részt tudna venni Magyarország – tette hozzá Raskó György.
