Fiktív ügylettel próbálták megmenteni a Buda-Casht

ELJÁRÁS A Buda-Cash és a Quaestor esetében is a jegybank új módszere leplezte le a csalásokat – hangsúlyozta Binder István, a jegybank felügyeleti szóvivője a közrádió 180 perc című műsorában. A módszer lényege, hogy nem bekérik az adatokat, hanem a helyszínen generáltatják őket – vagyis így nem lehet kozmetikázni a statisztikát.

Más kérdés, hogy így a csalást ugyanis úgy leplezik le, hogy arról a csalók is értesülnek. Így aztán megtehetik az ellenlépéseket (a Quaestor esetében ez a csőd bejelentése lehetett, a Buda-Cashnél pedig egyrészt egyes vezetők feltáró vallomása, másrészt az iratok eltűntetése).

Binder szerint a Buda-Cash esetében a bankcsoportnál látott gyanús tranzakciók tűntek fel, mint mondta, a a pénzügyi szolgáltató eltüntetett a kisbankok működésének fedezetéül szolgáló mintegy 60-65 milliárd forint értékű értékpapírt. Ezzel tulajdonképpen megerősítette a Népszabadság információinak egy részét. A lap ugyanis arról írt, hogy az ügyben kulcsszerepe volt annak a fiktív tranzakciónak, amelyben a Buda-Cash vezérigazgató-helyettese, V. Péter, mint üzletkötő személyesen vásárolt meg egy valójában fiktív ügyfelük, Karácsony Miklós nevében 62 milliárd forintnyi diszkont kincstárjegyet négy nap alatt január 30. és február másodika között. Az értékpapírok ellenértékét mindeközben azon bankok számlájáról emelte le, ahonnan azokat vásárolta (vagyis: pénzt teremtett a fiktív számlán). A lap szerint mindez az akkor már a cégnél óriásira duzzadt hiányt leplezték le, amely január elején is 85 milliárdos volt a lyuk, ám ezt a svájci frank fiaskó is tízmilliárddal emelte meg. A Népszabadság szerint egyébként a hiány nem új keletű: 1997 óta tömték a cégnél „a lyukat lyukkal”.

Az ügyben a rendőrség kilenc embert gyanúsított meg, közülük a bíróság szerdán harminc napra elrendelte V. Péter, Gy. János és T. Péter Árpád előzetes letartóztatását, a többiek szabadlábon védekezhetnek.