Kamerákra bíznák a biztonságot a magyarok

A 9 európai országban, uniós forrásból elvégzett felmérés alapján a megkérdezettek 66 százaléka úgy vélte, hogy biztonságban élhet országában, ugyanakkor mindössze ötödük nyilatkozott úgy, hogy nem aggódik az online biztonsága miatt. A magyarországi adatok az átlagtól jócskán eltérnek, a magyarok 31 százaléka válaszolta azt, hogy biztonságban érzi magát, igaz az internetes aktivitása miatt a hazai megkérdezettek harmada nem aggódott. A többéves kutatás azt vizsgálta, hogyan fogadják el az emberek a különböző biztonsági technológiákat, illetve mennyire érzik úgy, hogy ezek a megoldások megsértik a magánszférájukat A leginkább elfogadott eszköznek Európában és Magyarországon is a térfigyelő kamerák számítanak, a privátszféra szempontjából a legveszélyesebbnek pedig az internetes megfigyelést tartják a megkérdezettek – mondta el a kutatást bemutató tegnapi sajtótájékoztatón Szénay Márta, a projekt magyar résztvevője, a Medián Közvélemény- és piackutató Intézet kutatásvezetője.

Az intelligens térfigyelő kamerák a megkérdezettek 39 százaléka szerint hasznosak a biztonság szempontjából és nem nagyon sértik a magánszférát, igaz ugyanekkora volt azok aránya is, akik elismerték ugyan pozitív hatásukat a védelem növelésében, ugyanakkor a magánéletet sértőnek tekintették. A magyar válaszadók találták a leghasznosabbnak a kamerákat, közel kétharmaduk szerint nagymértékben növelik a biztonságot sőt, közülük sokak szerint még többre lenne szükség – számolt be az eredményekről Szénay Márta. Bár igen hatékony eszköznek tartják az európaiak az internetes megfigyelést, a többség szerint azonban ez a biztonsági technológia sérti leginkább a magánszférát. Megítélése nagymértékben függ attól, hogy mennyire korrekt a kormányzat, illetve az érvényben lévő szabályozás hatékonyságától. Az okostelefonos helymeghatározás a felmérésben résztvevők szerint csak korlátozott mértékben hasznos a bűncselekmények felderítésében, ugyanakkor nagyon sérti a magánszféra biztonságát.

A SurPRISE kutatás tapasztalatai szerint egyébként a válaszadók mindössze 20-25 százaléka hajlandó lemondani a magánszféra védelméről a biztonság növelése érdekében. Az adatokból az is jól látszik, hogy a magyarok kevésbé féltik a magánéletüket a megfigyelésen alapuló biztonsági technológiáktól, mint az európaiak általában, és míg az összes megkérdezett 70 százaléka szerint túl sok információt gyűjtenek róla a különböző hatóságok, addig itthon mindössze 43 százalék vélte így.

A kutatásból az is kiderült, hogyan alakítanák át a megfigyelést az európaiak. Többek között az általános helyett a célzott megfigyelést preferálnák, illetve a különböző rendszerek, technológiák alkalmazását és működtetését is szigorúan szabályoznák, emellett elvárásként fogalmazódott meg, hogy nyomon lehessen követni ki, mikor, milyen információt gyűjt az emberekről, illetve helyesen használják-e azokat.