A kritikák ellenére javul az intézményi háttér is, ez utóbbit bizonyítja az árampiac-összekapcsolások számára szaporodása – hangzott el az Amcham napokban tartott, zárt körű rendezvényén.
Kihívás viszont, hogy a legnagyobb villamos-energia forrásnak számító atomenergia felhasználására csak kevés európai országnak van programja, több helyen búcsúznának is tőle, az elindított beruházások pedig gyakran késnek és túllépik a költségkeretüket. Gond az alacsony áramárakra vonatkozó általános várakozás is, holott nem árcsökkentésre, hanem stabil termelést fenntartó – például energiatárolással is rendelkező – energiamodellre, és a hatékonyság javításra van szükség, főleg a nagy energia-igényű iparágakban.
Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) gáz-, szén- és energiapiaci divíziójának vezetője – aki az Amcham rendezvényén előadást tartott – a hazai áramtermelésben több mint 40 százalékos súllyal részt vevő nukleáris energia kapcsán hangsúlyozta, hogy atomerőművet folyamatosan, úgynevezett baseload áram előállítása céljából érdemes üzemeltetni. Egy ilyen létesítmény a mainál két esetben működhet nagyobb súllyal, de még gazdaságosan.
Az egyik, ha az áramát éjszaka szivattyús-tározós erőművek vizének felszivattyúzására használják, és e víz nap közbeni leengedésével szintén villamos energiát állítanak elő. Ez Franciaországban bevált, így lehet ott a nukleáris áramtermelés súlya 70 százalékos, viszont a hazai földrajzi adottságok hiányoznak. A másik az atomerőmű áramának éjszakai exportja, de az éjszakai áram olcsóbban adható el.
A lignit alapú áramtermelésünk közeljövőbeli bővítése ellen szól, hogy Magyarország 2009-ben aláírta a Koppenhágai Megállapodást, amelyben kötelezettséget vállalt az éghajlatváltozást gyorsító anyagok kibocsátásának csökkentésére.
Erre kötelezi uniós tagsága is. „A lignitünk jól elvan 15-20 évig a föld alatt. Kivárhatjuk, amíg annyira leesik a több országban (USA, Kanada, Ausztrália) már kifejlesztett tisztaszén-technológia, hogy arra alapozva új lignit blokkot építhetünk” – jelentette ki a szakember. Mivel Európában sok gázüzemű erőmű áll, rövid távon nekünk sincs szükségünk újra Varró László szerint. Ám mivel a földrész tele van öreg gáz-, atom- és szénerőművekkel, a következő években olyan sok kapacitás esik ki, amennyi aligha pótolható megújuló egységekkel.
A hazai zöldáram termelés az IEA illetékese szerint nem csak Németországhoz, de még Romániához képest is el van maradva. Mint hangsúlyozta, a zöldáram-termelés nem ott sikeres, ahol sok pénzt fektetnek bele, hanem, ahol jó a támogatási és az engedélyezési rendszer.
„Magyarország kicsi, és nem áll jól természeti erőforrásokban sem. Ezért nem járható út a nemzeti szinten erőltetett energia-önellátás.
A megoldást mindenképpen a térségi együttműködésekben kell keresnie” – mutatott rá. A rendezvényen sürgetett klímavédelemre és hatékonyság-javításra saját cége példáját hozta Lencsés Gergő, aki a Magyarországon a 8 fő üzletágából 7-tel jelen lévő, és 99 százalékban exportra dolgozó GE veresegyházi gyárát vezeti. Az energiatermelő technológiákat szállító üzem az elmúlt hat évben 30 százalékkal csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását, miközben megkétszerezte a termelését.
