A US Telecom mögött olyan nagyvállalatok állnak, mint az AT&T és a Verizon, és a beszámolók szerint az új netsemlegességi szabályozásban azt tartják a leginkább aggasztóbbnak, hogy a világhálós hozzáférést a hatóságok már úgy kezelik, mint bármelyik másik, a lakosság számára elérhető közműszolgáltatást.
Az Egyesült Államok Szövetségi Kommunikációs Bizottsága, az FCC (Federal Communications Commission) februárban fogadta el a netsemlegességet biztosító szigorú szabályozást. A rendelkezés megtiltja az internetszolgáltatóknak, hogy lelassítsák egyes webes cégek oldalainak betöltését, extra díjat szedjenek tőlük a gyors online kapcsolatért vagy blokkolják oldalaikat.
Az Egyesült Államokban még a múlt évben, egy bírósági döntést követően éleződött ki a vita a netsemlegességről. A távközlési cégek azzal érveltek, hogy a komoly beruházásokkal kiépített infrastruktúra kapacitását nagymértékben az online szolgáltatást nyújtó cége – mint a Netflix, vagy a Google – használják fel, miközben a hálózat létrehozásához és fenntartásához nem járulnak hozzá.
Egységes szabályokra van szükség a netsemlegesség kapcsán, valamint arra, hogy az előírások garantálják, hogy a felhasználók szabadon hozzáférhessenek az internethez, valamint, hogy az iparág motivált legyen az innovációra – hangsúlyozta egy közelmúltban tartott előadásában Andrus Ansip, az Európai Bizottság digitális egységes piacért felelős alelnöke.
Jelenleg mindössze két ország van az Európai Unióban, amelyek netsemlegességi szabályozást fogadtak el, Hollandia és Szlovénia, azonban a közeljövőben alaposan megváltozhat a helyzet, a kérdést ugyanis már akár az idén is szabályozhatják uniós szinten. Az, hogy ezzel a témával foglalkozzanak a közösségben nem újkeletű, hiszen már 2009-ben volt ilyen kezdeményezés. A távközlési keretszabályozáshoz alapelvi szinten hozzácsatoltak egy nyilatkozatot, amely kimondta, hogy minden felhasználónak joga van ahhoz, hogy elérje az általa választott szolgáltatásokat – számolt be az előzményekről Mester Máté, ügyvéd, az Explico vezető tanácsadója. Azóta azonban komoly változások történtek az internetes piacon, ami végül azt eredményezte, hogy az Európai Bizottság azt javasolta 2013-ban, hogy részletesen szabályozzák a netsemlegesség kérdését az EU-ban is.
„A szabályozás érdekessége az volt, hogy megalkották a speciális vagy egyedi szolgáltatások fogalmát. Ennek lényege, hogy a távközlési cégek jobb minőségű és gyorsabb kapcsolatot biztosíthatnak a netes vállalkozásoknak, de csak úgy, hogy ne menjen az alapszolgáltatások rovására” – mondta el Mester Máté. A szakértő szerint az Európai Parlament minimális változtatásokat hajtott végre ezen a javaslaton, viszont sokkal szűkebb körben határozta meg a speciális szolgáltatások körét. Március elején a Tanács azonban olyan változatot fogalmazott meg, ami még jobban korlátozná a kivételeket, és ebben a verzióban már kikerült a speciális szolgáltatások fogalma a javaslatból.
A Tanács álláspontja szerint a végfelhasználóknak joguk van ahhoz, hogy korlátozásmentesen férjenek hozzá az internethez és az azon futó szolgáltatásokhoz. „Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a testület letette voksát a netsemlegesség mellett, ugyanakkor azt is jelezték, hogy nem kell túlszabályozni a kérdést” - fogalmazott Mester Máté. Ez azért is érdekes, mert a jellemzően kicsi és innovatív vállalkozásokra épülő Közép-Európából nézve a hálózatsemlegesség sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint például az Egyesült Államokban. A témában gyors döntés nem várható az EU-ban, hiszen ha most a Parlament egyet is ért – amire kicsi az esély –, és ha hamar létrejön a megállapodás, akkor is legkorábban csak ősszel születhet meg a jogszabály.
