BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A Gazprom nem nyugszik bele az EB döntésébe

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Trösztellenes eljárást indított a Gazprom orosz földgázipari állami óriásvállalat ellen az Európai Bizottság, mert úgy ítéli meg, hogy a cég visszaél piaci erőfölényével. A Gazprom ezeket a vádakat megalapozatlannak tartja, és fellebbezni fog.

Megalapozatlanok az Európai Bizottság (EB) kifogásai - így reagált a Gazprom az EB által ellene indított mai trösztellenes eljárásra. Szergej Kuprijanov, az orosz állami energetikai óriáscég szóvivője közölte, hogy fellebbezni fognak a bizottság döntése ellen. 

Az Európai Bizottság korábban úgy ítélte meg, hogy a Gazprom nyolc uniós tagállamban él vissza piaci erőfölényével. Közleményében a bizottság hangsúlyozta, hogy az eljárás megindítása nem előlegezi meg annak kimenetelét, az állítások még nem nyertek bizonyítást.

A bizottság álláspontja ugyanakkor az, hogy az orosz vállalat területi korlátozások révén felosztotta a piacot, öt tagállamban tisztességtelen, indokolatlanul magas árakat szabott, valamint olyan is előfordult, hogy a Gazprom piaci erejével visszaélve, a gázszállítási szerződéstől független előnyöket, kötelezettségvállalásokat kért egyes tagállamoktól.

Ez utóbbit Lengyelország és Bulgária esetében látja igazoltnak a brüsszeli testület, ahol a Gazprom a gázszállításokért cserébe a cég által előnyben részesített infrastrukturális beruházások, például a Déli Áramlat megépítése melletti elköteleződést várt el, más esetben pedig az ahhoz csikart ki hozzájárulást, hogy a vállalat megerősíthesse ellenőrzését az infrastruktúra fölött.

Három ország, Magyarország, Csehország és Szlovákia esetében a bizottság megalapozottnak látja a gyanút, hogy a Gazprom a piac felosztásával, a földgáz továbbadásának tilalmával, határokon átnyúló áramlásának megakadályozásával gátolja a piaci versenyt szembemenve az uniós jogszabályokkal.

A tisztességtelen árazás gyanúját Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország esetében tartja megalapozottnak a brüsszeli testület. Margrethe Vestager sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a gázszállítási szerződésekben alkalmazott olajár-indexálás, vagyis a földgáz árának a kőolaj árához való rögzítése önmagában nem jogellenes, az a mód viszont, ahogyan ezeknek az országoknak az esetében alkalmazzák, tisztességtelen árazáshoz vezetett. A dán politikus elmondta, hogy a Gazprom által szállított gáz ára esetenként 40 százalékkal is magasabb egyes tagállamokban, mint máshol.

Vestager tájékoztatott arról is, hogy a Gazpromnak tizenkét hete van válaszolni a bizottság kifogásaira, amelyeket szerdán írásban küldtek el a cégnek, amely szóbeli meghallgatást is kérhet, hogy álláspontját ismertesse, és meggyőzze igazáról a brüsszeli versenyhatóságot.
"Minden lehetőség nyitott" - húzta alá Margrethe Vestager. Így az is, hogy, ha a bizottság vádjai bizonyítást nyernek, akkor a 2013-ban 356 milliárd dolláros forgalmat bonyolító cégre az Európai Bizottság a cég bevételeinek akár 10 százalékát elérő bírságot szabjon ki.

Korábban már a Financial Times is megírta, hogy az Európai Bizottság szerint a Gazprom orosz gázipari cég visszaél piaci erőfölényével, főleg Közép- és Kelet-Európában.


 

MTI-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.