Brókerbotrány: sok újdonság nem derült ki a bizottsági ülésen
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságVIZSGÁLAT Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) korábbi vezetője semmi olyan eseményre nem emlékszik, amely kiemelt jelentőségű lett volna a Buda-Cash, a Hungária Értékpapír Zrt., valamint a Quaestor esetében – derült ki a brókerbotrányban érintett befektetési szolgáltatóknál történt visszaélésekhez vezető kormányzati intézkedéseket vizsgáló albizottság tegnap tartott első ülésén.
Farkas István, aki 2004 és 2009 között volt a PSZÁF felügyeleti tanácsának elnöke, halaszthatatlan elfoglaltsága miatt személyesen nem tudott megjelenni az albizottság előtt, de Szűcs Lajos (Fidesz) elnöknek címzett levelét felolvasták az ülésen. Ebben hangsúlyozta: a felügyelettől való távozása óta 6 év telt el, az albizottság pedig olyan, 6-11 éves eseményekre kérdez rá, amelyekre vonatkozóan ő maga is csak a jegybank honlapján elérhető több tucatnyi határozat felsorolásával válaszolhatna. Hozzátette: ha az érintett szolgáltatók vizsgálatáról megismerhetővé válnak a részletes MNB-jegyzőkönyvek, készséggel áll az albizottság rendelkezésére. Közölte: azért is lenne nehéz konkrét ügyekre visszaemlékeznie, mert a PSZÁF felügyeleti tanácsának elnökeként az akkor hatályos jogszabályok szerint a többi között a felügyelet szakmai munkájának irányításáért, szervezeti felépítésének meghatározásáért, valamint a felügyeleti ellenőrzéssel kapcsolatos stratégiájának, ellenőrzési tervének jóváhagyásáért volt felelős. A testület Farkas Ádámot is meghívta az ülésre, ő 2009-2010-ben volt a PSZÁF elnöke, és azért nem tudott jelen lenni az ülésen, mert az Európai Bankfelügyeleti Hatóság képviseletében Rigában tartózkodik.
Szűcs Lajos azt javasolta, hogy írjanak levelet mindkét korábbi PSZÁF-vezetőnek, hogy pontosabb tájékoztatást kaphassanak például arról, hogyan határozták meg a szervezeti felépítést, hogyan irányították a szakmai munkát. Azt is indítványozta, hogy az MNB-től is kérjenek tájékoztatást például arról, hogy az elmúlt időszakban hányszor vizsgálták meg az érintett cégeket.
