BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kényesebb az akksi, mint hinnénk

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Az akkumulátor élettartamát nagyban befolyásolja az autó használati módja és a karbantartások elvégzése. Akár egy év alatt is tönkre lehet vágni egy akkut

Két és fél évet bírt a jó márkájú akkumulátor az autómban. Kicsit meglepett, hogy ilyen hamar beadta a kulcsot, így elmentem egy akkuspecialistához tanácsot kérni. Forgó Antal igen régóta foglalkozik a témával, mérnökként beleásta magát az akkuk világába, tervezett speciális mérőeszközöket, töltőket, ezeket gyártja is, valamint forgalmaz akkut és hozzá kapcsolódó holmikat. Esetemben a hibajelenség klasszikus volt: egy hét pihenő után alig forgatta az akku az indítót. De miután beindult a motor, és némi autópályázás is a kocsi osztályrészéül jutott, magához tért a tápegység. Azonban jöttek a hideg reggelek és visszatért a bágyadtság, így mellőztem az ülésfűtés, a fűtőventilátor, a hátsó ablakfűtés és a zene használatát.

Forgó Antal műhelyében ellenőriztük a töltést, s mivel a kocsi rendszereivel minden rendben volt, a hiba a használatban keresendő. A napi rutinom: 2 km-re a suli, indítok, reggel oda, hegyre fel, leáll, újra indít, haza vagy boltba, akkor így 500 m-es szakaszok is beugranak. Napközben ügyintézés, 3-5-10 km-es etapok, hetente egyszer-kétszer messzebb, de azok is rendszerint 100 km-en belül. Antal szerint alkalmankénti maximumra töltéssel kitolhattam volna az akku élettartamát, az állandó részleges feltöltöttség nem tesz jót a telepnek.

Ennek kapcsán szóba kerültek a start-stop rendszerrel felszerelt autók is, amelyeknél ez a résztöltöttség a rengeteg indítózás miatt még nagyobb probléma. Nem ritka, hogy az új kocsiban 1 év után felmondja az akku a szolgálatot, hiába szerelnek a motorleállítós modellekbe speciálisan „erősített” telepeket, amelyek sok indítási ciklust bírnak.

A lezsibbadást megelőzendő, akár 2-3 havonta történő maximumra töltés javasolt külső töltővel. A mérések, tapasztalatok szerint az átlagautók 13,8-14,2 volt töltőfeszültséggel töltik az akkut, a start-stopposok 14,8 volttal, tehát emelt feszültséggel. Elbírnák talán a 16 voltot is, de azt nem kockáztatják a gyártók.

Visszatérve saját átlagautós történetemhez, a hideg időben való akkuletérdelésnek is megvan az oka: hidegen nem veszi úgy a töltést, mint üzemmelegen. Ahhoz, hogy a nyári töltési dinamizmust érjük el a téli hidegben, magasabb töltőfeszültség kellene (amíg nem melegszik fel a motortér valamennyire). Antal hosszú ideig járt úgy a kocsijával, hogy digitális homérőt épített az autó motorterébe az akkunál, folyamatosan mérte és naplózta az adatokat. Mint mesélte, az ember azt gondolná, hogy síelésre tartva Ausztriába, a hosszú út alatt az akkumulátor biztosan teljesen feltöltődik – de mégsem: télen így sem melegedett fel annyira az akku, hogy felvegye a töltést a teljes töltöttségig. Pedig ma már minden gyártó jól becsomagolja, vagy védett helyre illeszti az akkut, ez az ő kocsijában is így van. Nálam nem volt mit tenni, ki kellett cserélni a telepet. Az autómhoz valók kínálata 55 Ah/460 A értékeket tudóktól indul. A megvásárlásakor volt benne ilyen, majd nagyobbat tettem bele (62 Ah/540 A), ez ment most tönkre. Így kicsit feljebb léptem és 70 Ah/ 640 A kapacitású akkut tettünk az autóba, tekintetbe véve a fent említett használati jellegzetességeket. Elméletileg – ha legalább félévente fel is töltöm – tovább kell bírnia mint 2,5 év!

Télen több fogyasztót használunk (ablak- és tükörfűtés, ülésfutés, világítás, ablaktörlő, fűtőventilátor), erre még rádobunk egy kis zenehallgatást, és máris nehezítjük az akku töltését, leterhelve a generátort. Minthogy Antal az időszakos teljes töltésben látja az akkuk élettartam-növelésének kulcsát, mutatott egy új, kisméretű töltőt. Az okosság nem a töltőben van, az átlagos. Kínából jött, szétszedték, vizsgálták a behozatal előtt, és vállalható a minősége, főképp a 6000 forintos ár tekintetében. A jó gondolat a töltőben a mellé adott csatlakozókészlet. Csomagoltak hozzá egy klasszikus csipeszes kábelt, egyet szivargyújtó csatlakozóval, egyet pedig szerelhető sarukkal. Utóbbit rá lehet csavarozni az akku saruira, a vezetékek csatlakozóját pedig kivezetni egy kényelmes helyre (minthogy a mai autók akkuja rendszerint burkolt, nehezen megközelíthető, így csökkenthető a töltéssel járó macera).

Az utóbbi évek autóiból nem is szabad kivenni otthon az akkut, vagy lekötni a sarut, mert hibakódözön és indíthatatlanság lesz a következménye. Motorokhoz is jó, hiszen ott is el tudják rejteni a gyártók az akkut. A szivargyújtós töltés is kényelmes, de csak olyan csatlakozón át használható, amelyben a gyújtás kapcsolása nélkül is „ott az áram”.

Ez is dízelbaj: amit a felhasználó menet közben észre sem vesz, mert nem okoz üzemzavart

Sokszor beszéltünk már a korszerű dízelmotorok hibáiról. Minthogy egyre finomabban illesztett alkatrészekkel, egyre nagyobb befecskendezési nyomásokkal találkozunk bennük, így a hibaokok is változatosabbak. Ráadásul sokszor a felhasználó nem veszi észre a jelenséget, mert nagy üzemzavart még nem okoz, s a vezérlő elektronika is igyekszik „egyenesbe hozni” a kis hiányokat. Jellegzetes hiba lehet a befecskendező fúvóka (porlasztó) tömítetlensége. Az ok a tömítőgyűrű elöregedése, amelyre úgy 150 000 km vagy 10 év után már számítani lehet (benzineseknél is, csak ott nem olyan látványos a malőr). A hibás tömítés miatt a nagy nyomással érkező üzemanyag kifúj, az adott hengerben csökken az elégetett tüzelőanyag menynyisége, ezáltal halványodik a teljesítmény, a fogyasztás pedig nő. Mindez csak extrém esetben jár hengerkihagyással, így nem feltétlenül érezni vezetés közben. Észrevehetjük azonban, ha leszedjük a motorburkolatot: olajos sarat találunk a fúvókafészekben, ami egyértelmű jel. A javításhoz ki kell szerelni a porlasztószárat, megtisztítani, majd visszarakni új tömítéssel. Időnként érdemes szétnézni az autó motorterében is. Minthogy az akkumulátor cseréjéhez le kellett bontani a tűzfal mögötti „kád” felső műanyag burkolatát, az akku melletti pollenszűrő is napvilágra került. Tavaly kihagytam a cseréjét, el is koszolódott rendesen. A masszívan esős-párás késő őszi, kora téli napokon már igen nehezen tudtam párátlanítani az ablakokat, pedig a klíma és az ablakfűtés is besegített. Kicseréltük a szűrőt, tényleg filléres tétel, és most újra fújtak a párának, ha bekapcsolom a szellőztetést.


Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.