BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kényesebb az akksi, mint hinnénk

Az akkumulátor élettartamát nagyban befolyásolja az autó használati módja és a karbantartások elvégzése. Akár egy év alatt is tönkre lehet vágni egy akkut

Két és fél évet bírt a jó márkájú akkumulátor az autómban. Kicsit meglepett, hogy ilyen hamar beadta a kulcsot, így elmentem egy akkuspecialistához tanácsot kérni. Forgó Antal igen régóta foglalkozik a témával, mérnökként beleásta magát az akkuk világába, tervezett speciális mérőeszközöket, töltőket, ezeket gyártja is, valamint forgalmaz akkut és hozzá kapcsolódó holmikat. Esetemben a hibajelenség klasszikus volt: egy hét pihenő után alig forgatta az akku az indítót. De miután beindult a motor, és némi autópályázás is a kocsi osztályrészéül jutott, magához tért a tápegység. Azonban jöttek a hideg reggelek és visszatért a bágyadtság, így mellőztem az ülésfűtés, a fűtőventilátor, a hátsó ablakfűtés és a zene használatát.

Forgó Antal műhelyében ellenőriztük a töltést, s mivel a kocsi rendszereivel minden rendben volt, a hiba a használatban keresendő. A napi rutinom: 2 km-re a suli, indítok, reggel oda, hegyre fel, leáll, újra indít, haza vagy boltba, akkor így 500 m-es szakaszok is beugranak. Napközben ügyintézés, 3-5-10 km-es etapok, hetente egyszer-kétszer messzebb, de azok is rendszerint 100 km-en belül. Antal szerint alkalmankénti maximumra töltéssel kitolhattam volna az akku élettartamát, az állandó részleges feltöltöttség nem tesz jót a telepnek.

Ennek kapcsán szóba kerültek a start-stop rendszerrel felszerelt autók is, amelyeknél ez a résztöltöttség a rengeteg indítózás miatt még nagyobb probléma. Nem ritka, hogy az új kocsiban 1 év után felmondja az akku a szolgálatot, hiába szerelnek a motorleállítós modellekbe speciálisan „erősített” telepeket, amelyek sok indítási ciklust bírnak.

A lezsibbadást megelőzendő, akár 2-3 havonta történő maximumra töltés javasolt külső töltővel. A mérések, tapasztalatok szerint az átlagautók 13,8-14,2 volt töltőfeszültséggel töltik az akkut, a start-stopposok 14,8 volttal, tehát emelt feszültséggel. Elbírnák talán a 16 voltot is, de azt nem kockáztatják a gyártók.

Visszatérve saját átlagautós történetemhez, a hideg időben való akkuletérdelésnek is megvan az oka: hidegen nem veszi úgy a töltést, mint üzemmelegen. Ahhoz, hogy a nyári töltési dinamizmust érjük el a téli hidegben, magasabb töltőfeszültség kellene (amíg nem melegszik fel a motortér valamennyire). Antal hosszú ideig járt úgy a kocsijával, hogy digitális homérőt épített az autó motorterébe az akkunál, folyamatosan mérte és naplózta az adatokat. Mint mesélte, az ember azt gondolná, hogy síelésre tartva Ausztriába, a hosszú út alatt az akkumulátor biztosan teljesen feltöltődik – de mégsem: télen így sem melegedett fel annyira az akku, hogy felvegye a töltést a teljes töltöttségig. Pedig ma már minden gyártó jól becsomagolja, vagy védett helyre illeszti az akkut, ez az ő kocsijában is így van. Nálam nem volt mit tenni, ki kellett cserélni a telepet. Az autómhoz valók kínálata 55 Ah/460 A értékeket tudóktól indul. A megvásárlásakor volt benne ilyen, majd nagyobbat tettem bele (62 Ah/540 A), ez ment most tönkre. Így kicsit feljebb léptem és 70 Ah/ 640 A kapacitású akkut tettünk az autóba, tekintetbe véve a fent említett használati jellegzetességeket. Elméletileg – ha legalább félévente fel is töltöm – tovább kell bírnia mint 2,5 év!

Télen több fogyasztót használunk (ablak- és tükörfűtés, ülésfutés, világítás, ablaktörlő, fűtőventilátor), erre még rádobunk egy kis zenehallgatást, és máris nehezítjük az akku töltését, leterhelve a generátort. Minthogy Antal az időszakos teljes töltésben látja az akkuk élettartam-növelésének kulcsát, mutatott egy új, kisméretű töltőt. Az okosság nem a töltőben van, az átlagos. Kínából jött, szétszedték, vizsgálták a behozatal előtt, és vállalható a minősége, főképp a 6000 forintos ár tekintetében. A jó gondolat a töltőben a mellé adott csatlakozókészlet. Csomagoltak hozzá egy klasszikus csipeszes kábelt, egyet szivargyújtó csatlakozóval, egyet pedig szerelhető sarukkal. Utóbbit rá lehet csavarozni az akku saruira, a vezetékek csatlakozóját pedig kivezetni egy kényelmes helyre (minthogy a mai autók akkuja rendszerint burkolt, nehezen megközelíthető, így csökkenthető a töltéssel járó macera).

Az utóbbi évek autóiból nem is szabad kivenni otthon az akkut, vagy lekötni a sarut, mert hibakódözön és indíthatatlanság lesz a következménye. Motorokhoz is jó, hiszen ott is el tudják rejteni a gyártók az akkut. A szivargyújtós töltés is kényelmes, de csak olyan csatlakozón át használható, amelyben a gyújtás kapcsolása nélkül is „ott az áram”.

Ez is dízelbaj: amit a felhasználó menet közben észre sem vesz, mert nem okoz üzemzavart

Sokszor beszéltünk már a korszerű dízelmotorok hibáiról. Minthogy egyre finomabban illesztett alkatrészekkel, egyre nagyobb befecskendezési nyomásokkal találkozunk bennük, így a hibaokok is változatosabbak. Ráadásul sokszor a felhasználó nem veszi észre a jelenséget, mert nagy üzemzavart még nem okoz, s a vezérlő elektronika is igyekszik „egyenesbe hozni” a kis hiányokat. Jellegzetes hiba lehet a befecskendező fúvóka (porlasztó) tömítetlensége. Az ok a tömítőgyűrű elöregedése, amelyre úgy 150 000 km vagy 10 év után már számítani lehet (benzineseknél is, csak ott nem olyan látványos a malőr). A hibás tömítés miatt a nagy nyomással érkező üzemanyag kifúj, az adott hengerben csökken az elégetett tüzelőanyag menynyisége, ezáltal halványodik a teljesítmény, a fogyasztás pedig nő. Mindez csak extrém esetben jár hengerkihagyással, így nem feltétlenül érezni vezetés közben. Észrevehetjük azonban, ha leszedjük a motorburkolatot: olajos sarat találunk a fúvókafészekben, ami egyértelmű jel. A javításhoz ki kell szerelni a porlasztószárat, megtisztítani, majd visszarakni új tömítéssel. Időnként érdemes szétnézni az autó motorterében is. Minthogy az akkumulátor cseréjéhez le kellett bontani a tűzfal mögötti „kád” felső műanyag burkolatát, az akku melletti pollenszűrő is napvilágra került. Tavaly kihagytam a cseréjét, el is koszolódott rendesen. A masszívan esős-párás késő őszi, kora téli napokon már igen nehezen tudtam párátlanítani az ablakokat, pedig a klíma és az ablakfűtés is besegített. Kicseréltük a szűrőt, tényleg filléres tétel, és most újra fújtak a párának, ha bekapcsolom a szellőztetést.


Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.