Európa-szerte a magyar példát követnék, és atomenergiával kezelnék a globális energiakrízist

A nemrégiben Párizsban megrendezett európai atomenergiai csúcstalálkozón Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke stratégiai hibának nevezte, hogy Európa hátat fordított az atomenergiának, és hangot adott azon véleményének, hogy a háború rávilágított a kontinens fosszilis tüzelőanyagok miatti sebezhetőségére – írta meg az Origo.

Ha visszakanyarodunk az időben, azt látjuk, hogy 1990-ben Európa a villamos energia körülbelül egyharmadát atomenergiából termelte. Ez mára átlagosan 15 százalékra csökkent, így a kontinens „teljes mértékben függ a drága és ingatag fosszilis tüzelőanyagok importjától” – hangsúlyozta Von der Leyen. „Ez pedig Európát hátrányos helyzetbe hozza a világ más régióihoz képest” – tette hozzá.

Európában újjáéled a lelkesedés az atomenergia iránt

A BBC ezzel kapcsolatos elemzése kitér arra, hogy Európa a felhasznált energia több mint 50 százalékát importálja. Főként az olajat és a gázt. Ezért a kontinens kiszolgáltatottá válik a váratlan kínálatcsökkenésekkel szemben, mint amikor az Európai Unió szankciókat vetett ki az orosz energiaexportra, vagy az olyan világpiaci áremelkedésekkel szemben is, mint amilyet a közel-keleti konfliktus idézett elő.

Fontos, hogy a gázárak hasonló ütemben emelkednek Európa-szerte, de a villamosenergia-árakra gyakorolt ​​hatásuk az egyes országok energiamixétől függően változik.

• Spanyolországban – amely jelentős összegeket fektetett be a szél- és napenergiába – a villamos energia átlagos ára az idei év hátralévő részében várhatóan az olaszországinak körülbelül a fele lesz, hiszen az olaszok esetében a gázhoz kötődik az áram ára az év 90 százalékában.
• Franciaország Európa legnagyobb atomenergia-termelője, és villamosenergia-szükségletének körülbelül 65 százalékát atomenergiából állítja elő. 
• Franciaország mellett több ország – köztük Svédország és Lengyelország – új atomerőművekbe fektet, vagy meghosszabbítja a meglévő reaktorok élettartamát, mivel az atomenergia alacsony szén-dioxid-kibocsátású és megbízható. 
• Németország a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után viszont fokozatosan kivezette az atomenergiát. Ezáltal az energiaéhes iparágak, amelyek hagyományosan a német gazdaságot működtetik – az autóipar és a vegyipar – rendkívül gázfüggővé váltak. A határidős szerződések alapján a németországi áramárak a következő hónapban ötszörösei lesznek a franciaországi áraknak – ez ijesztő kontraszt.

Ezek után talán nem meglepő, hogy Európában újjáéledő lelkesedés tapasztalható az atomenergia iránt:

• Olaszország törvénytervezeteket készít elő az atomenergia alkalmazására régóta fennálló tilalom hatályon kívül helyezésére.
• Belgium, úgy tűnik, teljes fordulatot vesz az atomenergiába való befektetéseket érintő, évekig tartó vonakodás után.
• Görögország, amely történelmileg óvatos a szeizmikus aggodalmak miatt, nyilvános vitát indított fejlett reaktorok létesítéséről.
• Svédország visszavonta négy évtizeddel ezelőtt meghozott döntését, miszerint felhagy a nukleáris technológiával.
• Az Egyesült Királyságban Rachel Reeves pénzügyminiszter nemrégiben bejelentette a szabályozás egyszerűsítését az atomenergia-projektek előmozdítása érdekében.

A teljes cikket ide kattintva olvashatja el.