Az állami cégek átláthatatlansága a korrupció egyik oka

Valamelyest javult az állami vállalatok átláthatósága másfél év alatt, de bőven volna még tennivaló: a közbeszerzési szerződéseket például mindössze a cégek 47 százaléka teszi közzé honlapján, a vezetők prémiumát – amit a törvényi előírások szerint szintén nyilvánosságra kell hozni – mindössze 67 százalék – a többi között ez is kiderül abból a kutatásból, amit a Transparency International (TI) ma tett közzé.

Az állami vállalatok átláthatósági és közzétételi gyakorlatát vizsgáló anyag másodszor készült el: a korrupcióellenes szervezet első alkalommal 2013-ban vizsgálta meg 66 állami cég esetében, hogy azok mennyire tartják be a törvényi előírásokat. Akkor az átlag a maximálisan elérhető száz pontból 46 lett, ez idén 61-re nőtt – azaz a javulás mértéke több mint 30 százalék.

„Mindez azonban korántsem elegendő, hiszen a törvények betartása minden állampolgár és szervezet számára kötelező. Alapkövetelmény lenne a száz pont elérése” – hívta fel a figyelmet Papp Krisztina, a TI kutatásvezetője.

A törvénytisztelet területén a 2013-as adatfelvételkor a vállalatok többsége a gyengén teljesítő 25-50 pont közötti tartományba került, a mostani felmérés adati szerint viszont a felső, 75-100 pontos tartományba esők aránya a legnagyobb. A 2015-ös kutatás alapján két vállalat is elérte a maximális pontszámot: a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt..

Még mindig van azonban 6 cég, amely a 0 és 25 pont közötti sávba esik, vagyis ezek a vállalatok súlyos és nehezen magyarázható törvényi mulasztást követnek el – olvasható a TI elemzésében. Ezek: a HM Kaszó Erdőgazdaság Zrt., a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft., a Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft., a Magyar Porcelánmanufaktúra Kft.,  a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. és a Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő- és Értékesítő Kft.

A kötelező közzététel mellett ezúttal vizsgálták azt is, mit tesznek a vállalatok azért, hogy fontosabb adataik, szerződéseik, nyilatkozataik könnyen elérhetőek legyenek. Bemutatják-e például etikai kódexüket, működtetnek-e megfelelőségi – compliance – osztályt és bejelentővonalat.

Az ajánlott közzétételi lista alapján a TI egy másik – az alkalmazott, ALI – indexet is mért, ennek átlaga azonban mindössze 29 pont lett. Akadt olyan vállalat – a Magyar Porcelánmanufaktúra Kft. –, ami nulla pontot ért el, és még a legjobban teljesítő Szerencsejáték Zrt. is csupán 76 pontot kapott.
„Transzparencia nélkül nem számolható fel a rendszerszintű korrupció Magyarországon” – hívta fel a figyelmet Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója.

Az állami vállalatok ráadásul különösen fontos szerepet töltenek be egy társadalom működésében, hiszen közpénzt használnak, magatartásuk pedig példaként – és hivatkozási alapként – szolgál a gazdaság többi szereplője számára.

A TI az elmúlt másfél évben munkacsoportüléseket szervezett az állami cégek vezetői és tulajdonosaik, a minisztériumok, valamint a jogszabályalkotók részvételével. A tapasztalatok azt mutatták, hogy azok a társaságok, amelyek részt vettek ezeken az eseményeken, lényegesen jobb eredményt értek el idén, mint 2013-ban.

A szervezet egyébként részben az ülések, részben a kutatás tanulságai azt javasolja, hogy a kormány zárja be végre a kiskapukat, és módosítsa az információszabadságról és az információs önrendelkezési jogról szóló törvényt. A cél az lenne, hogy a köztulajdonban álló, illetve nemzeti vagyonból gazdálkodó társaságok ne tudják kikerülni a közérdekű adatok megismerésére és közzétételére vonatkozó rendelkezéseket.