Brüsszel bábjai simán odadobnák a magyarok gázellátását és a rezsicsökkentést

Elsőként vizsgáljuk meg, miért vagyunk mi, magyarok az unióban talán a legérzékenyebbek az áram és a gáz, azaz a háztartási energia árának alakulására. 

Hazánkban a gázzal ellátott lakások aránya 2023-ban 71 százalék volt, villany pedig szinte minden lakásban van. Ilyen széles körű gázellátottság ritka az uniós tagállamok között. Finnországban, Máltán és Cipruson egyáltalán nincs lakossági vezetékes gázszolgáltatás. 

Magyarországon is az elmúlt évtizedben 3 százalékponttal csökkent a gázzal ellátott lakások aránya, melynek oka részben az volt, hogy a háztartások egy része áttért a távhőre vagy a villamosenergia-alapú fűtésre és melegvíz-ellátásra, másrészt, hogy az új építésű lakások közül egyre kevesebb a gázhálózatra csatlakoztatott. Így a lakossági összes gázfogyasztás a 2021. évi maximumhoz viszonyítva 2023-ban már 31 százalékkal visszaesett. 

A szovjet örökség és a kényelem

A lakossági gázhasználat magas aránya történelmi örökség. A gyökerei visszanyúlnak 1974-ig, az Orenburgi gázvezeték építésének indulásáig. Hazánknak is be kellett szállni építőként és finanszírozóként is, a Szovjetunió pedig kötelezte magát, hogy a részt vevő országoknak 20 éven keresztül évi 2,8 milliárd köbméter gázt szállít. A gigavállalkozás megvalósításához hitelt vettünk fel, amely hozzájárult a rendszerváltás évére 20 milliárd dollárra rúgó adósságlavina kialakulásához.  

A gázszállítás el is indult 1979-ben, s mivel átvételi kötelezettségünk volt, ezért az ipari felhasználás mellett hatalmas ütemben fejlesztettük a lakossági felhasználást is. A háztartások gázbekötéseinek legnagyobb száma a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején történt. A gázfűtés sokkal kényelmesebb és tisztább a széntüzelésnél, s elérhető áron tudtak hozzájutni a családok. 

Az árak elszabadulása és megfékezése

A rendszerváltás után az életszínvonal zuhant, a bruttó reálkeresetek 1997-ig több éven keresztül csökkentek – erről épp a Világgazdaságban írtam korábban. Ez már magában jelentősen rontotta a családok életkörülményeit, s a rezsiárak elhibázott privatizáció miatti elszabadulása csak tetézte a bajt. 1994–1998 között példa nélküli módon, 8 százalékos eszközarányos garantált nyereséget biztosítva adták el a külföldieknek az energiacégeket, ami jelentős áremelkedéshez vezetett.

Az első Orbán-kormány 1998-tól egyrészt megállította a reálkeresetek romlását, elindította az életszínvonal javulását, s fokozottan ügyelt arra, hogy a rezsi – azaz sem a villany, sem a gáz ára – ne emelkedjen az infláció feletti mértékben. A KSH árstatisztikáiból kiderül, hogy 1998–2002 között az összesített infláció 38,9 százalék volt, s a háztartási energia főcsoport árindexe is éppen 38,9 százalék volt.

„NEM lesz gázáremelés”

Ezek után nem csoda, ha a 2002-es kampány hangsúlyos témája lett az áram és a gáz ára. A legemlékezetesebb mondatot Lendvai Ildikótól hallottuk, aki az MSZP képviseletében megígérte, hogy „nem lesz gázáremelés”. Hát lett, méghozzá hatalmas: az áram ára 2002–2010 között megduplázódott, a gázé pedig háromszorosára nőtt, míg az infláció mindössze 50,8 százalék volt ezen idő alatt.

2010-ben Magyarországon volt az unió tagállamai közül a legmagasabb mind a gáz, mind az áram ára vásárlóerőben számolva. Tehát a lakosság nálunk fizetett a legtöbbet a háztartási energiáért. A gáz esetében az euróövezet országainak átlagára is 35 százalékkal, a német és az osztrák árak pedig több, mint 40 százalékkal olcsóbbak voltak vásárlóerőben.

A teljes lakossági fogyasztás 9,9 százalékára emelkedett a háztartási energia részaránya, ezzel uniós szinten is a legrosszabbak egyike voltunk, az EU átlaga nem érte el a 6 százalékot. Még kezelhetetlenebb lett ez az arány a nyugdíjasoknál (17 százalék) és az alacsony jövedelmű háztartásban élőknél (15,6 százalék). 

Új korszak az Orbán-kormánnyal

Miután 2002 és 2010 között a baloldal kormányai a gáz árát 15, a villamos energia árát pedig 9 alkalommal emelték, a 2010-ben megalakult Orbán-kormány egyik első intézkedéseként az energiaárakat reálértéken befagyasztotta, majd 2013. január 1-jétől csökkentette a gáz, a villamos energia és a távhő árát előbb 10, majd később további 11,1 százalékkal. Ezzel megkezdődött a magyar családok elviselhetetlen terheinek enyhítése. 

Brüsszel nem értett egyet, s a piaci folyamatokba való beavatkozásnak minősítette az intézkedést, 2015-től kötelezettségszegési eljárást is indított ellenünk. S még egy szereplő szemlélte kritikusan e folyamatokat, az IMF. Mivel azonban 2013. augusztus 6-án az MNB teljes egészében visszafizette a hitelüket, el tudtunk búcsúzni tőlük. Ez a pillanat a magyar gazdaságtörténetnek egy jelentős mérföldköve volt, a gazdasági önállóságunk, szuverenitásunk szintet lépett.

A rezsicsökkentés hatására 2013-tól a lakosság támogatott, fix áron vásárolhatott gázt és áramot is, majd később folyamatosan más közműszolgáltatásra is kiterjesztették az intézkedést. Az elmúlt 12 évben mindössze egy alkalommal történt nagy, a lakosságot komolyan érintő változtatás. 2022 szeptembertől a 2013 óta változatlan mértékű támogatott áron már csak az átlagfogyasztás alatti mennyiséget vásárolhatjuk meg, az átlag feletti fogyasztáshoz egy magasabb áron juthatunk hozzá. A fenti grafikon az így kialakuló éves átlagárat mutatja. 

Álhírekkel próbálkozik a baloldal

A baloldal 2022 óta próbálja elhitetni a híveivel, hogy hatalmasat emelkedtek a háztartási energiaárak. Látható, hogy a 2024. átlagár az áram esetén még mindig alacsonyabb, mint a rezsicsökkentés előtti, a 2010. vagy a 2012. évi volt, a gáz átlagára pedig mindössze 8 százalékkal magasabb a 2012. évinél – s mindez forintban számolva.

Ha vásárlóerőben vizsgáljuk az árváltozást, akkor messze a 2010. évi szint alatt van mind a gáz, mind az áram ára, sőt nálunk csökkent legnagyobb mértékben az unió tagállamai között az Eurostat adatai alapján. 

1. A gáz ára 2024 második félévében nálunk volt a legalacsonyabb, az áramé pedig a 3. legalacsonyabb az egész unióban. 
2. A rezsicsökkentés hatására a legmagasabb árból a legalacsonyabb lett vásárlóerőben hazánkban.
3. Ha euróban vizsgáljuk az árakat, akkor mi vagyunk az egyedüli olyan tagállam, ahol csökkent 2010 óta a gáz és az áram ára. 

A lakossági tüzelőanyagok árszínvonalát az Eurostat adatai alapján elemezve pedig ki kell jelentenünk, hogy míg 2010-ben az unió átlagának közel 90 százalékán álltunk, addig 2024-re már lecsökkentünk a 40 százalék alá. Még a 2022-es rezsicsökkentés-módosítás után is tudott tovább javulni az árszínvonal. A környező országok közül Csehország és Lengyelország is romlik az utóbbi években folyamatosan. Ez azt jelenti, hogy nálunk az unióban átlagos tüzelőanyagár-emelkedéshez képest is jóval kisebb mértékű volt az orosz–ukrán háború következtében a rezsicsökkentés-módosítás hatására elszenvedett emelkedésünk.

Megállapítható, hogy a kormány intézkedései hatékonyak és megvédik a családokat!

Jelentősen javult az életszínvonal

Eddig csak az árak alakulásával foglalkoztunk. Ha ehhez még hozzátesszük a keresetek emelkedését is, akkor még egyértelműbb következtetéseket tudunk levonni.

• A nettó átlagkeresetből 2010-ben 42 százalékkal kevesebb gázt és 10 százalékkal kevesebb áramot tudtunk vásárolni, mint 2002-ben.
• Tavaly pedig két és félszer annyi gázt és három és félszer annyi áramot tudtunk vásárolni, mint 2010-ben a nettó átlagkeresetből. 

Tehát míg a baloldali kormányzás idején a nettó kereset emelkedése jóval kisebb volt, mint a gáz és az áram árának növekedése, addig a Fidesz-kormányok alatt a gáz és az áram árának változásához viszonyítva jóval nagyobb volt a keresetek növekedése. 

Ha pedig még azt is belekalkuláljuk, hogy egymillióval többen dolgoznak hazánkban, így a háztartások jövedelmében nagyobb a munkajövedelem aránya, akkor még tovább javul a kép. A lakossági vásárlásokban tavaly már csupán 4,8 százalékot tett ki a háztartási energiára költött összeg. Az alacsony jövedelműek és a nyugdíjasok esetében is harmada lett a 2010-es szintnek. Mindenkinek több marad másra, mint 2010-ben, kijelenthető, hogy mindenkinek javult az életszínvonala a rezsicsökkentés hatására.

Ahogy erről korábban is írtam: a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élők aránya az unióban az egyik legnagyobb mértékben hazánkban csökkent 2010-hez képest mostanra, amihez nagyon erősen hozzájárult a rezsicsökkentés is. 1,18 millió honfitársunk tudott átlépni a középosztályba a nehézségekkel élők közül, köztük 800 ezren élnek olyan háztartásban, ahol van 18 év alatti gyermek is, s ezen belül 350 ezer a gyermek. 

A lakásukat nem megfelelően kifűteni tudók aránya a 2010-es 12,2 százalékról 2023-ra 6,1 százalékra csökkent, azaz megfeleződött. Közel 570 ezer honfitársunk menekült ki ebből a nélkülözésből. Ez az értékünk már jóval az uniós átlag (9,2 százalék) alatti, s fontos figyelembe venni azt is, hogy 12 tagállamban romlott ez a mutató, köztük például Németországban, Ausztriában, Svédországban, Hollandiában, Franciaországban és Dániában. 

A közüzemiszámla-hátralékosok aránya a 2010-es 22,7 százalékról 7,1 százalékra csökkent, azaz harmada lett. Közel 1,7 millióval kevesebben vannak az érintettek már. Ez a 3. legnagyobb csökkenés az unióban, s mindez akkor, amikor 8 tagállamban nőtt az arányuk, köztük Németországban, Ausztriában, Franciaországban és Dániában is. 

A leglátványosabb javulás azonban azoknál mutatható ki, akik nem tudtak a mediánjövedelem 60 százalékának megfelelő mértékű váratlan kiadást finanszírozni, például gondoljunk egy csőtörésre. Ez 2010-ben még 62 ezer forint volt, 2023-ban pedig 168 ezer forint. 2010-ben még a lakosság háromnegyede élt ilyen nélkülözőként, 2023-ra az arányuk 28,7 százalékra mérséklődött. 4,6 millióan szabadultak meg ettől a fenyegetettségtől.

A Tisza megszüntetné a rezsicsökkentést

Nos ezeket az eredményeket támadja Magyar Péter és a Tisza párt képviselői. Gerzsényi Gabriella szerint a rezsicsökkentés azért rossz, mert nem ösztönöz takarékosságra. Ha a tiszások dönthetnének, a rezsicsökkentést azonnal megszüntetnék, a gáz és az áram ára legalább a csehországi szintre ugrana fel, azaz fizethetnénk háromszor annyit, mint most, s egyből millió számra kerülnének ismét a nélkülözők közé a honfitársaink. 

A párt szakértői az Európai Unióhoz hasonlóan azt állítják, hogy fenntarthatatlan a rezsivédelem, mert megterheli a költségvetést, spórolni kellene a kormánynak a támogatással. 

Senki nem mondta, hogy könnyű olyan költségvetést összeállítani, amely a családokat helyezi előtérbe, de a Fidesz kormányok eddig mindig ezt tették, a baloldal pedig soha. A családok, a háztartások – akár idősek akár fiatalok – támogatásának egyik legfontosabb pillére a rezsitámogatás. 

Egy apró, ám fontos részlet

Azok a baloldaliak, akinek már semmi értelmes érve sincs, azok a rendszerhasználati díjat sérelmezik. Az eddigi elemzésemben csak olyan árakat használtam, ami nemcsak az elfogyasztott mennyiség fajlagos árát tartalmazta, hanem mindent, amit a lakosságnak fizetni kell. Tehát az áram esetén a rendszerhasználati díjjal együtt számolt átlagár is a 3. legalacsonyabb az unióban, míg 2010-ben a legmagasabb volt. A rendszerhasználati díj most már fedezi a folyamatos karbantartásokat és fejlesztéseket is, míg 2010-ben rendre elmaradtak a rendszerfejlesztések. Ha a baloldali hanyag döntéshozatali rendszer kerülne ismét hatalomba, akkor lenne nálunk is olyan áramszünet, mint ami Spanyolországban történt nemrégiben. 

A Világgazdaság vélemény rovatában korábban még arról is írtam, hogy a magyar munkaerőpiac az Európai Unió bajnoka, a foglalkoztatásunk soha nem látott mértékben bővült 15 év alatt. A nemzetközi vándorlási egyenlegünk és a kivándorlási mutatóink is a rendszerváltó országok közül a legjobbak – részleteztem egy másik cikkemben. Megcáfoltam azt az ellenzéki hazugságot, miszerint a magyarok közül csak a leggazdagabbak takarítanak meg, illetve kifejtettem: hazánkban mára már nem jelent anyagi hátrányt a gyermekvállalás.