Új trend van kibontakozóban a világ szélenergia-piacán: iparvállalatok, adatközpontok és más berendezések üzemeltetői növekvő számban telepítenek saját energiaigényük kielégítésére szélerőműveket – közölte Malgosia Bartosik, az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) vezérigazgatója. A közelmúltban a svédországi IKEA szánt egymilliárd eurót egy szél-nap erőműkomplexum építésére, előtte a BMW-ről, a General Motorsról, a Nissanról, a Hondáról, a Cemexről, a Heinekenről, a LEGO-ról, a Facebookról, a Google-ról, az Amazonról, a Microsoftról és az Apple-ről is érkeztek hasonló hírek.
A terület 100 milliárd dollárnyi beruházást vonzott az Európai Szélenergia Szövetség adatai szerint. Ezt az adatot azonban a magyarországi szélenergia-termelés semmilyen irányba sem befolyásolta: a hazai beépített kapacitások változatlanul az öt évvel ezelőtti, 324,45 megawattos szinten állnak; új létesítmények nem telepíthetők sem a kötelező átvételi rendszer (KÁT), sem ipari felhasználók magáncéljára – a fenti példát követve – úgy, hogy közben vételezhessenek az országos hálózatról is. Teljes szigetüzemben ugyan telepíthetők széltornyok, de ekkora kockázatot nem szívesen vállalnak a befektetők.
Piaci mozgást csak néhány tulajdonosváltás, a szélerősség változása és a területet érintő szabályozás módosulása hozott tavaly. Az utóbbiak hatásaként 9,24 százalékkal 623,64 gigawattórára csökkent a villamos energiának a KÁT-rendszerben értékesített hányada. A szélalapú villamos energia fajlagos támogatása viszont nőtt, így az ebből a forrásból vásárolt áramért – végső soron – a felhasználók 21,43 milliárd forintot fizettek. Ebből az összegből 13,98 milliárd forint volt a támogatás – azaz a megújuló alapú energiatermelés ösztönzése – a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint, amelyek részben a Mavirtól kapott számokon alapulnak.
A jelenlegi szabályozás kritikusai szerint ideje volna újból kiírni a 2010-ben 410 megawattnyi szélerőmű létesítésére meghirdetett, majd utóbb visszavont pályázatot, hiszen már az akkori számítások szerint is elviselhető többletteher lett volna az az áramtermelés-ingadozás a hazai villamosenergia-rendszer számára, amelyet e további kapacitások üzembe helyezése okozna. Nem szabad persze elfelejteni, hogy ez esetben a szélenergia éves ártámogatása már mintegy 40 milliárd forint volna (a tavalyi árak alapján), amit nem lakossági felhasználóknak kellene összeadniuk. (A rezsicsökkentés egyik lépcsőjeként ugyanis kikerült a lakossági áramtarifából a „zöldfillér”, ám egyúttal megnőtt a többi áramvásárló tarifájában a zöldfillérhányad.)
Többen már azzal is elégedettek lennének, ha az ipari felhasználók saját célra telepíthetnének széltornyot úgy, hogy közben vételezhessenek a hálózatról is. Ez már nem jelentene extra kiadást a többi felhasználónak. Az ilyen szélerőművek tulajdonosainak viszont fizetniük kellene a nem folyamatos és rosszul menetrendezhető vételezés miatt szükségessé váló szabályozás többletköltségét.
A bagolytól tanulnak a lapátkerék-készítők
A Cambridge-i Egyetem kutatói a bagoly szárnyának mozgását, tollának szerkezét, felületének mikroszkopikus anyagát, elasztikus pihéinek tulajdonságait vizsgálják, hogy megtudják: miért tud a bagoly olyan hangtalanul lecsapni az áldozatára, és ebből mi hasznosítható a rendkívül zajos szélkerekek lecsendesítésére. A kutatók már műanyag modelljeik 3D-s nyomtatásánál tartanak, sikerük esetén remélhető, hogy nemcsak a szélerőművek lapátjai lesznek csendesebbek, de a repülőgépek szárnyai vagy a számítógépek ventilátora is. Az alagúttesztek során már 10 decibelt sikerült lefaragni.
