Az autógyárak uralják az ipart

Nem muzsikált olyan fényesen a magyar ipar az elmúlt években, mint ahogy sokan gondolják. A Központi Statisztikai Hivatal elemzése szerint az elmúlt négy évben a legdinamikusabban Észtországban, Romániában és Szlovákiában nőtt az ipari termelés, mindhárom országban meghaladva a 20 százalékot. Magyarország a nyolcadik helyen szerepel: 2010-hez képest 13 százalékkal nőtt az ipar, aminél Lettország, Lengyelország, Litvánia és Írország is jobb teljesítményt mutatott. A hazai teljesítményben fontos szerepet játszott, hogy a gazdaság 2012-ben újra recesszióba került, ami visszafogta az ipar teljesítményét is. A bruttó hozzáadott értékhez az ipar tavaly 25,5 százalékkal járult hozzá, ami 0,3 százalékpontos növekedés egy év alatt.

Ezzel párhuzamosan tavaly 2,6 százalékkal, 1 millió 876 ezerre növekedett az iparban dolgozók létszáma, amivel hajszányival csökkent az ipar részesedése a versenyszféra foglalkoztatásában. A létszámnövekedés leginkább a járműgyártásnak köszönhető, ahol 10 százalékos bővülést mértek. Az alágak közt a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában (41 500 fő) volt a legnagyobb visszaesés, 14 százalékos 2013-hoz képest, amit – a termelés kismértékű növekedése ellenére – gyárbezárások és a kapacitások leépítése okozott.

Az ipar koncentráltságát jól mutatja, hogy a kibocsátás 70 százalékát adó nagyvállalatok (legalább 250 főt alkalmazók) termelése összesen 416 vállalat teljesítményéből származik, miközben 74 ezer vállalat foglalkozott iparhoz köthető tevékenységgel. A termeléshez mindösszesen 5 százalékkal hozzájáruló 5 fő alatti kisvállalkozások az összes ipari szervezet több mint négyötödét képviselik.

Miután a foglalkoztatás tavaly lassabb mértékben bővült, mint ahogy a termelés (7,6 százalékkal), így a termelékenység több mint 5 százalékkal nőtt egy év alatt, ami jelentősnek mondható. Egy évvel korábban a termelékenység mindössze 0,5 százalékkal növekedett. Az ipar három nemzetgazdasági ága közül 2014-ben csak a legnagyobb súlyú feldolgozóipar termelékenysége nőtt (5,9 százalék), az energiaiparé 8,6 százalékkal csökkent, a bányászaté pedig lényegében stagnált. Kimagasló, 18 százalékos termelékenységnövekedést regisztrált a KSH az előző évhez viszonyítva a számítógépek, elektronikai, optikai termékek gyártásában. Az ipari termelés motorjának számító legnagyobb alágban, a járműgyártásában 9,7 százalékkal emelkedett az egy főre jutó termelés. Az élelmiszeriparban kisebb mértékben, 1,6 százalékkal volt magasabb a termelékenység.

Ezzel együtt a beruházások évekig tartó gyenge teljesítmény után jelentősen, 14 százalékkal nőttek, amiben nagy szerepe lehetett a jegybank növekedési hitelprogramjának. Évekig tartó csökkenés után kiugróan magas, 87 százalékos volumenbővülést regisztrált a KSH a vegyianyag-termékek gyártásának területén, de közel 50 százalékkal nőttek a beruházások a számítógépek, elektronikai, optikai termékek gyártásának területén is.

A járműgyártás kivételével azonban szinte az összes meghatározó alág súlya csökkent vagy stagnált 2006-hoz viszonyítva. Akkor még 12 százalék volt az élelmiszeripar aránya az iparban, tavalyra azonban 10,7 százalékra csökkent. A számítógépek, elektronikai és optikai termékek gyártása 14,3 százalékról 10,6-ra süllyedt, miközben a járműgyártás 17 százalékról 26-ra nőtt. Ahhoz, hogy a többi ágazat is felvegye a versenyt a járműgyártással, ezekben a szektorokban tartós, dinamikus beruházásélénkülés kellene a következő években is.

Jól fizet a kőolaj-feldolgozás

Az iparban átlagosan bruttó 260 ezer forintot lehetett keresni tavaly, amelyből a kokszgyártás és a kőolaj-feldolgozás emelkedik ki 600 ezer feletti bruttóval. A fontosabb alágak közül a gyógyszergyártásban, valamint a villamosenergia-, gáz és gőzellátásban lehetett 400 ezer felett keresni, míg a járműgyártásban dolgozók 300 ezrek kaptak. A többi az iparágban jellemzően átlag alatt volt a fizetés, a legalacsonyabb az élelmiszeriparban, ahol a kereset alig haladta meg a 200 ezret.