Hatalmas beruházási program indul, ebből az egész ország fog meríteni: a következő tíz év legnagyobb projektjei – és a milliárdok

A napokban jelent meg a következő tíz év fejlesztési tervét taglaló kormányhatározat, melyből kiderül, hogy milyen beruházásokkal tervez 2035 végéig az Orbán-kabinet. A Magyar Közlönyben megjelent rendeletet Orbán Viktor miniszterelnök jegyzi, és tartalmaz egy vaskos listát „1. melléklet az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény szerinti ágazati beruházási tervek és a 2035. december 31. napjáig szóló állami beruházási keretprogram elfogadásáról szóló kormányhatározathoz" címmel. A Világgazdaság a héten már elkezdte ízekre szedni a dokumentumot, amelyben tízéves keretprogramba gyűjtötték össze a tervezett magyarországi beruházásokat. 

A  71 oldalas dokumentumban feltüntetik, hogy

• milyen fejlesztésről van szó, 
• mettől meddig kell megvalósulnia a beruházásnak, 
• és a fejlesztés becsült értékét is láthatjuk amellett, hogy a minisztériumok mellé rendelték a projekteket. 

A közlönyben a jogi szaknyelv értelmezése után jól kivehető, hogy a miniszterelnök azt kéri Nagy Márton nemzetgazdasági minisztertől, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszterrel szükség esetén vizsgálják felül, hogy minden forrás rendelkezésre áll-e, és ha kell, „készítsen előterjesztést a kormány részére a vonatkozó kormányhatározatok módosításáról, illetve visszavonásáról”. 

 – derül ki szintén a határozatból.

A kormány lassan két éve új mechanizmusban dönt a beruházásokról, egészen pontosan a beruházási keretprogram az irányadó, amely ágazati beruházási tervekre épül. A forrást az egyes projektekre a kormány évente biztosítja az Építési és Beruházási Minisztérium előirányzatán keresztül. A törvény alapján elfogadandó első állami építési beruházási keretprogram a 2035. december 31-ig tartó programozási időszakra szól – ezt láthatjuk végső határidőként a mellékletben is. 

Beruházások lesznek – de mi ez? 

Egy óriási, hosszú távú beruházási programról szóló tervet látunk, gazdasági szemmel pedig megnyugtató, hogy a benne foglaltak alapján a kormány már idén ténylegesen számol az állami forrásból megvalósuló beruházások felpörgésével, noha a büdzsében eleve jelentős összegeket különített el különböző infrastrukturális fejlesztésekre – erről itt írtunk bővebben. 

Anélkül is, hogy a mellékletben szereplő sok száz projektet egyesével végigvennénk, kirajzolódik, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít és fejlesztéseket hajt végre a rend- és honvédelem, az egészségügy, az oktatás, a közlekedés, a turizmus, a sport, a kultúra területén is, nagyon komoly összegeket oda csoportosítva:

1. Új központi épületet kap például a Nemzeti Védelmi Szolgálat bruttó 33 milliárd forintból, a beruházási időszak 2025. január 1-jétől 2030. december 31-ig tart. A Nemzeti Védelmi Szolgálat 2011-es fennállása óta törvényben meghatározott kiemelt feladata a korrupció elleni harcban való közreműködés, a szervezett bűnözői körök rendvédelmi szerveken belüli térnyerésének megakadályozása, a magas szintű felderítő tevékenység.
2. A TEK központi objektumában a Felderítési Igazgatóság és a Személyvédelmi Igazgatóság részére új irodaépületeket építenek csaknem 50 milliárd forint bruttó fejlesztési keretből, a beruházási időszak 2025. január 1-jétől 2030. december 31-ig tart. Emlékezetes, a TEK-et a második Orbán-kormány hívta életre 2010-ben a belügyminiszter irányítása alatt, a nemzetközi és hazai terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni fellépéshez rendelkezésre álló személyi, tárgyi és költségvetési források hatékonyabb, centralizáltabb felhasználása érdekében.
3. Szintén a 2025. január 1-jétől 2030. december 31-ig tartó fejlesztési időszakban új gyermekbelgyógyászati és gyermeksürgősségi központot kap a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet, az előbbire több mint bruttó 65, az utóbbira pedig több mint bruttó 62 milliárd forintot szánnak. A gyermekellátás szempontjából nélkülözhetetlen intézmény új energetikai központot is kap, arra 3 milliárdot költenek a több mint 3500 milliárd forintos egészségügyi keretből.
4. 37 milliárd forintot szánnak 2030-ig tartó beruházási határidővel a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ fejlesztésére.
5. Kórházakra és azok fejlesztésére is költenek bőven: 80 milliárd forint megy például a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház belgyógyászatainak a felújítására. 
6. A tervek között szerepel többek között a Fóti Egészségügyi Központ létrehozása 4 464 408 140 forintból és a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézet 408 ágyas épületének energetikai felújítása 3 milliárd forintból.
7. De épül majd egy rendelőintézet is a Kistarcsai Flór Ferenc Kórházhoz 11 869 302 855 forintból, a Mezőtúri Kórház és Rendelőintézet épületének fejlesztésére 1 130 000 000, a Zalaegerszegi Mentőállomás felújítására 3 715 000 000 forint jut. 
8. Felújítják a mentőszolgálat központi és tíz vidéki állomását, és kialakítanak egy légimentő-bázist is valamivel több mint 11 milliárd forintból, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház rákosmenti Szakorvosi Rendelőintézetének fejlesztésére pedig 7 milliárd forint megy majd.
9.  30 milliárdból kap új szennyvíztisztító telepet Székesfehérvár.
10. Több mit 68 milliárdból kotorják az iszapot és javítják a vízminőséget a Balatonon. 

Jönnek az új utak, fejlesztik a vasutat 

1. A legnagyobb beruházás, mely a tervek szerint csak 2031 után indul el, a dokumentumban az M100-as gyorsforgalmi út, az M1-es autópálya és az M4-es gyorsforgalmi út (Albertirsa) közötti szakasz fejlesztése címet viseli, tehát Albertirsától köti össze az M1-es és a még épülő M100-as, Szolnok felé tartó autópályával. 
2. A 2025–2030 közötti időszakban 550 milliárd forintból megépül az M100-as is Esztergom és az M1-es között.
3. A Vasúti infrastruktúra felújítása, korszerűsítése, fejlesztése címszó alatt 1002, majd 1404 milliárd forintot költenek, az előbbi 2030-ig, az utóbbi pedig a 2031–2035 közötti időszakban valósul meg. 
4. A vasútinál némileg alacsonyabb összeget szán a dokumentum az úthálózat fenntartásával kapcsolatos általános feladatokra, mely az országos közúthálózaton a közhasznú üzemeltetési és karbantartási tevékenység és az országos közúthálózathoz kapcsolódó egyes szolgáltatások ellátása címszó alatt mind 2030-ig, mind 2031–35 között 1000-1000 milliárd forintot irányozott elő.
5. Hasonló nagyságrendű összeget szán a kormány az iparfejlesztésre is, miután az ipari technológiai térségek fejlesztéséhez kapcsolódó közlekedési infrastruktúra-fejlesztési feladatok fejezet mind a két időszakra szintén 1000 milliárd forintban részesül.
6. Szintén az óriásprojektek között található az Európai Beruházási Banktól kapott 2 milliárd eurós hitel, mely önálló fejezetként 800 milliárd forinttal szerepel a tételek között, amit vasútfejlesztésre költenek majd 2030 végéig.
7. A Duna–Tisza-közi Homokhátság vízhiányos ökológiai állapotának javítását, helyreállítását célzó vízkészlet-gazdálkodási projekt az Energiaügyi Minisztérium alá tartozik, és szintén óriási összegeket mozgat meg. A négy ütemben megvalósuló aszályellenes fejlesztés 2030 végig megvalósul. Az egyes ütemek költsége 84 milliárd forint, 381 milliárd forint, 312 milliárd forint és 530 milliárd forint. 

A teljes dokumentum itt tekinthető meg. 

Helyzetbe hozott hazai építőipari cégek  

Mint ismert, tavalyelőtt fogadták el az állami beruházások rendjéről szóló törvényjavaslatot, amely új alapokra helyezi az állami beruházásokat és ezzel együtt lényegében a teljes magyar építőipart. Lázár János építési és közlekedési miniszter a jogszabály előkészítése során sem rejtette véka alá, hogy céljuk volt egy patrióta törvény kidolgozása, amely helyzetbe hozza a hazai építőipari cégeket a külföldi tulajdonú vállalatokkal szemben. A kormány törekvése ugyanis, hogy magyar alapanyagból, magyar munkával, magyar szaktudással magyar profit előállítását segítsék elő.

De az új törvény megalkotásánál az is szempont volt, hogy a költségvetéshez igazítsák a fejlesztéseket, és a „kevesebből többet és jobbat” elv előtérbe helyezésével megakadályozzák a felesleges vagy fenntarthatatlan beruházások megvalósulását. A kormány célja ezenkívül az is, hogy életminőségben és épített környezetben is felzárkózzunk Nyugat-Európához, amihez az építőipar színvonalának emelésére van szükség. A jogszabályba egyébként 25 hazai szervezet 900 javaslatát építették be, ezenfelül nemzetközi benchmarkkutatást is végeztek, megvizsgálták az Európai Unió tagállamainak beruházási szabályozását vagy például a német vasúttársaság közbeszerzési gyakorlatát.