A tömegek érdeklődését irányító nagyszabású tárlatok bevezetése korszerű marketingstratégiákkal ötvözve a Metropolitan Museum 1967-ben hivatalba lépő igazgatójának, Thomas Howingnak a programjából ered, aki a levegőben lévő, a művészet demokratizálódásáról szóló korszellemet meglovagolva nem titkoltan profitra törekedett.
A „múzeumgyár” vagy „kiállításipar” gyakorlat világszerte elterjedt, a szabadságok, városlátogatások idején kötelező program a tárlatlátogatás. Ha pedig van kereslet, akkor érdemes és jövedelmező megteremteni a kínálatot hozzá. Ha késve is, de hozzánk is begyűrűzött a világtrend, a turizmussal összefonódva kulturális termékeket is kínálni kell a turistáknak. Sokat segített ebben, hogy a 2007–2012 közti időszakban az uniós turisztikai fejlesztési programok keretében nemcsak térköveztek, hanem múzeumok, emlékházak állandó kiállításait is felújították országszerte.
A menedzserszemléletű hazai igazgatók legjobb példája Baán László, a Szépművészeti Múzeum vezetője, aki nemcsak budapesti sikerkiállítások létrejöttét szorgalmazza, de a Szépművészeti Múzeum épületének felújításakor a műtárgyállomány „hasznosítását” is szem előtt tartva a múzeum osztrák biedermeier képeit a balatonfüredi Vaszary Galériában vendégszerepelteti. A Cilinder és lokni – osztrák biedermeier képek a Szépművészeti Múzeumból című tárlat egészen év végén látogatható a Balaton északi partján. S ha már Balaton, úgy is mint a szezon első számú turisztika célpontja, vegyük sorra, miből válogathatnak a strandolásba belefáradt kultúrszomjas nyaralók!
Július 22–26. között ismét tihanyi ARTplacc Kortárs Művészeti és Design Fesztivál. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően most is sátrakat húztak fel alkalmi kiállítótérnek. A képzőművészeti sátor 400 négyzetméteren 35 év alatti fiatal képzőművészek bemutatását tűzte ki célul.
A válogatás a hagyományos műfajoktól elrugaszkodva a változatos anyagok, összetett folyamatok, társadalmi kérdések, újfajta trendek és technikák irányába fordul, naponta kétszer angolul és magyarul is tartanak tárlatvezetéseket. Idén először egy önálló dizájnsátort is kialakítottak, ahol Kiss Miklós dizájner látványos installciójába ágyazva tekinthetik, illetve vásárolhatják meg az érdeklődők a hazai dizájn tervezőinek alkotásait, illetve a MOME Tárgyalkotó Tanszékének hallgatói által készített, balatoni tematikájú tárgyakat.
A Balaton-felvidék is kortárs képzőművészeti eseménnyel készült. Az Emlékek tava – Balatoni nyaraink kortárs képzőművészek és költők szemével című kiállítás egészen szeptemberig tart nyitva Szentbékkállán, az egykor dézsma- és borospinceként működő Pegazus fogadóban, ahol egész éven át nyitva tartó kortárs galériáról álmodnak a tulajdonosok. A kiállított művek elmúlt gyerekkorunkról, örök balatoni emlékekről, végtelen nyarakról mesélnek.
A Képzőművészeti Egyetemen húsz éve szobrászként végzett Gácsi Barna Ferenc másfél éve költözött Siófokra, ahol most kortárs szobrászati galériát nyitott. Saját, mostanában jobbára fából készült munkáit mutatja be, hivatalosan egyelőre csak szombat–vasárnap, de feleségével külön kérésre hétköznap is fogadnak látogatókat a siófoki ipartelepen, a művész nevét viselő galériában.
A keszthelyi Balaton Múzeumnak a 2011-ben pályázati pénzekből korszerűsített állandó kiállítása önmagában is érdekes, abban az évben elnyerte az Év Múzeuma címet is, és végigmegy a tó és a környék teljes történetén, az ókortól a Zimmer Feriig, de ezen a nyáron a X. Kerámia és Gobeline Biennálé anyagát is befogadta. A nyári időszaki kiállításoknak itt egyébként hagyománya van, az igazgató minden évben meghív egy utazó tárlatot, volt már itt fagyi- és kávétörténeti kiállítás is, és egyéb lehetőségeket sem vet meg a múzeum bevételeinek növelésére, gyakran adja bérbe a termeket esküvőkre, bálokra, sőt a közeli temető miatt halotti torokra is.
A győri Esterházy-palotában a budapesti Kieselbach Galéria után egész nyáron gróf Batthyány Gyula festményei láthatók, kibővítve látványos installációkkal, és győri műgyűjtők anyagával kiegészülve. A székesfehérvári Szent István Király Múzeum nyári időszaki kiállítása a város és Pilinszky János kapcsolatát veszi górcső alá annak apropóján, hogy életének utolsó évét a költő ebben a városban töltötte. A debreceni Déri Múzeum Várad kincsei Debrecenben című kiállítása a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség egyházművészeti kincseiből válogat.
Természetesen Budapest is készült, a nyári szezonra a fontos állami múzeumok igyekeztek sok látogatót vonzó tárlatokat nyitni. A legnagyobb dobás, amelyre lassan szokásosnak mondható módon a politika is ráült, a köztársasági elnök védettségével a Várgondnokság Nonprofit Kft. által megrendezett, Csontváry életművét bemutató kiállítás a budai Várban, a Honvéd Főparancsnokság egykori épületében. Kurátora a debreceni Modem és a Műcsarnok volt igazgatója, Gulyás Gábor, akit tavasszal neveztek ki a szentendrei múzeumok élére.
Az év végére 80 ezer látogatószámmal kalkuláló tárlatot 50 millió forintos állami támogatásból és 40 millió forintos egyéb forrásból rekordidő alatt hozták létre. Csaknem 100 képet gyűjtöttek össze, megmutatni azt a gondolatot, amiben a műkereskedelmi, múzeum és kultúrpolitikai szereplők mindannyian egyetértenek, hogy a legfontosabb magyar festőnk kvalitása és nemzetközi megítélése mennyire nincs összhangban. A kiállítás alapja a Magyar Nemzeti Galériával kötött megállapodás, amelynek köszönhetően a Pécsett őrzött képek is a fővárosba utazhattak. A megnyitó politikusfelvonulása is jelezte a tárlat kiemelt voltát, L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára köszöntőjében az évtized kiállításának nevezte az eseményt.
A MNG-ben Erdély 70 évének képzőművészetébe nyerhetünk betekintést. A Sors és jelkép című kiállítás kilenc alegységben a Trianontól a rendszerváltásig tartó időszakot mutatja be, és igyekszik sztereotípiáktól, romantikus-nosztalgikus felhangoktól lecsupaszítva körbejárni, milyen folyamatok zajlottak az anyaországon kívül. A szentendrei MűvészetMalom Szenvedély és ráció címen folytatja a nagybányai festőiskola bemutatását, ezúttal Perlrott Csaba Vilmos életmű-kiállításával.
A Capa Központ Capa in Color kiállítása a tavalyi New York-i tárlat után Európában először a fekete-fehér háborús képriportjairól világszerte ismert, magyar származású fotográfus színes fotóiból válogat. A Capa Központ első alkalommal működik együtt a világ egyik legrangosabb fotográfiai intézményével, az International Center of Photographyval, amelyet a fotográfus öccse, Cornell Capa alapított 1974-ben. A fotók egy része Capa életében megjelent különböző magazinokban, de többségük most először kerül nyilvánosság elé.
Vörös Horizont a Ludwigban
A Ludwig Múzeum Szentpétervári neoakadémizmus címen az orosz kortárs képzőművészet egy itthon kevésbé ismert irányzatát ismerteti. Az 1989-ben megalapított új képzőművészeti akadémia a klasszicizmus és a historizmus esztétikai értékeihez nyúlik visssza. A hazai látogatók mellett azokra a turistákra is számítanak, akiknek mi vagyunk a legkeletibb célpont. A Ludwig másik kiállítása, a Vörös horizont is kapcsolódó téma, a múzeum orosz és exszovjet – félig hivatalos és félig ellenzéki –, többségében avantgárd alkotásait tartalmazza. A múzeumot alapító csokoládégyáros házaspár műgyűjtői tevékenységében tudatosan nyitott a keleti blokk felé, a most kiállított anyag a múzeum raktárából származik.
