Bejelentették: Itt van Matolcsy új atomfegyvere!
Az MNB 2016 januárjában indítja el a Növekedéstámogató Programot (NTP), ami a bankok piaci hitelezéshez való visszatérését segíti elő a Növekedési Hitelprogram (NHP) fokozatos kivezetésével és a pozitív ösztönzést jelentő új Piaci Hitelprogram (PHP) meghirdetésével – derült ki a Magyar Nemzeti Bank háttérbeszélgetésén. A jegybank közleménye szerint az MNB célja, hogy a hitelpiac az NHP fokozatos kivezetéséve is zavartalanul működjön, valamint a hitelállomány a jegybankra való kisebb ráutaltság mellett fenntartható módon növekedjen.
A programok hatására az MNB szerint 2016-ban a kkv-hitelállomány 250-400 milliárd forinttal emelkedhet, ami 5-10 százalékos hiteldinamikának felel meg. A Piaci Hitelprogramban résztvevő bankok új hitelezési vállalást tesznek, így lehetővé válik a hitelezésben aktív és passzív bankok körének elhatárolása.
A PHP a jegybanki eszköztár kiegészítése hitelezési aktivitáshoz között kamatcsere-ügylettel, és preferenciális betéti lehetőséggel, ráadásul kisebb felügyeleti tőkekövetelmény is vonatkozik rájuk. A programban résztvevő bankok igénybe vehetik a vállalati hitelinformációs rendszert, amelynek kialakítása folyamatban van.
Az MNB közölte, hogy elindítják a Növekedési Hitelprogram két pillérből álló kivezető szakaszát is. Ennek keretében 2016 januárjától december végéig köthetnek hitelszerződést a hazai kkv-k. Az MNB mindkét pillért 300 milliárd forintos keretösszeggel hirdeti meg. Az első pillér az eddigi NHP folytatása, némi korlátozással, a második pedig a devizabevétellel rendelkező vállalkozások hitelezését szolgálja. Ennek keretében az MNB nulla százalékos kamat mellett nyújt forinthitelt a bankoknak, ezt azonban egy piaci árazású devizacsere-ügylet formájában euróra cseréli a devizatartalék terhére. A forrást természetes devizafedezettel rendelkező kkv-k kaphatják meg.
A Növekedési Hitelprogram első és második szakaszában, valamint az NHP+ konstrukcióban együttvéve több mint 28 ezer mikro-, kis- és középvállalkozás jutott finanszírozáshoz, 1800 milliárd forintot meghaladó összegben. A program következtében a 2008-2013 közötti folyamatos csökkenés után a kkv-hitelállomány 2013 végétől újra növekedni tudott, ami jelentősen, 1-1,5 százalékponttal emelte a gazdasági növekedést az elmúlt két évben.
Indul az NHP kivezetése
Ha az NHP-t ki akarjuk vezetni, akkor ezt más eszközökkel kell kompenzálni – mondta Nagy Márton, az MNB alelnöke. Márpedig az alelnök szavai szerint az NHP-t ki kell vezetni, mert az nem maradhat fent örökre. Az új programmal a jegybank a piaci hitelezésre való áttérést szeretné segíteni a hitelezés ütemének növekedésével párhuzamosan.
Mit nyerhetnek a bankok?
A program keretében a jegybank kamatkockázatot vállal át a bankoktól a kamatcsere-ügylettel. Aki vállalja a kkv-hitel növelését, az kaphat ebből a kamatcsere-ügyletből. „Aki vállalja, hogy hitelezni fog, annak a felügyeleti tőkekövetelménye csökkenhet, mert egy fenntarthatóbb üzleti modellt alkalmaz” - fejtette ki Nagy Márton. A hitelinformációs rendszerbe az összes Magyarországon működő vállalat bekerül, így a bankok könnyebben meg fogják tudni mondani, hogy egy kkv hitelképes vagy nem az. „Sok estben az a baj, hogy nincs információja a bankoknak a kkv-król” - emelte ki.
Nagy Márton kiemelte: a Bankszövetség segítségével együtt jött létre a program, és a javaslataiknak nagy részét el is fogadta a jegybank. A cél az, hogy 2016-os gazdasági növekedést ne csak 2,5 százalékon tudják tartani, hanem az, hogy ennél magasabb legyen.
Az MNB továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy csak az a bank kapjon bankadócsökkentést, amelyik aktív a kkv-hitelezésben. „Ahol a kkv-hitelállomány csökken, ott ne csökkenjen a bankadó” - mondta Nagy Márton.
Aki nem lép be a programba, az a bank azt mondja, hogy passzív, és nem akarja a hitelállományát növelni – mondta az MNB alelnöke. „Az a bank nem segít abban, hogy a GDP-növekedést 2,5 százalékra vagy e fölé növeljük, amelyik nem aktív” - tette hozzá. Kiemelte: ez enyhébb javaslat, mint amit az MNB korábban képviselt.
