BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Bejelentették: Itt van Matolcsy új atomfegyvere!

Az MNB 2016 januárjában indítja el a Növekedéstámogató Programot, ami a bankok piaci hitelezéshez való visszatérését segíti elő a Növekedési Hitelprogram fokozatos kivezetésével és a pozitív ösztönzést jelentő új Piaci Hitelprogram meghirdetésével.

Az MNB 2016 januárjában indítja el a Növekedéstámogató Programot (NTP), ami a bankok piaci hitelezéshez való visszatérését segíti elő a Növekedési Hitelprogram (NHP) fokozatos kivezetésével és a pozitív ösztönzést jelentő új Piaci Hitelprogram (PHP) meghirdetésével – derült ki a Magyar Nemzeti Bank háttérbeszélgetésén. A jegybank közleménye szerint az MNB célja, hogy a hitelpiac az NHP fokozatos kivezetéséve is zavartalanul működjön, valamint a hitelállomány a jegybankra való kisebb ráutaltság mellett fenntartható módon növekedjen.

A programok hatására az MNB szerint 2016-ban a kkv-hitelállomány 250-400 milliárd forinttal emelkedhet, ami 5-10 százalékos hiteldinamikának felel meg. A Piaci Hitelprogramban résztvevő bankok új hitelezési vállalást tesznek, így lehetővé válik a hitelezésben aktív és passzív bankok körének elhatárolása.

A PHP a jegybanki eszköztár kiegészítése hitelezési aktivitáshoz között kamatcsere-ügylettel, és preferenciális betéti lehetőséggel, ráadásul kisebb felügyeleti tőkekövetelmény is vonatkozik rájuk. A programban résztvevő bankok igénybe vehetik a vállalati hitelinformációs rendszert, amelynek kialakítása folyamatban van.

Az MNB közölte, hogy elindítják a Növekedési Hitelprogram két pillérből álló kivezető szakaszát is. Ennek keretében 2016 januárjától december végéig köthetnek hitelszerződést a hazai kkv-k. Az MNB mindkét pillért 300 milliárd forintos keretösszeggel hirdeti meg. Az első pillér az eddigi NHP folytatása, némi korlátozással, a második pedig a devizabevétellel rendelkező vállalkozások hitelezését szolgálja. Ennek keretében az MNB nulla százalékos kamat mellett nyújt forinthitelt a bankoknak, ezt azonban egy piaci árazású devizacsere-ügylet formájában euróra cseréli a devizatartalék terhére. A forrást természetes devizafedezettel rendelkező kkv-k kaphatják meg.

A Növekedési Hitelprogram első és második szakaszában, valamint az NHP+ konstrukcióban együttvéve több mint 28 ezer mikro-, kis- és középvállalkozás jutott finanszírozáshoz, 1800 milliárd forintot meghaladó összegben. A program következtében a 2008-2013 közötti folyamatos csökkenés után a kkv-hitelállomány 2013 végétől újra növekedni tudott, ami jelentősen, 1-1,5 százalékponttal emelte a gazdasági növekedést az elmúlt két évben.

Indul az NHP kivezetése

Ha az NHP-t ki akarjuk vezetni, akkor ezt más eszközökkel kell kompenzálni – mondta Nagy Márton, az MNB alelnöke. Márpedig az alelnök szavai szerint az NHP-t ki kell vezetni, mert az nem maradhat fent örökre. Az új programmal a jegybank a piaci hitelezésre való áttérést szeretné segíteni a hitelezés ütemének növekedésével párhuzamosan.

Mit nyerhetnek a bankok?

A program keretében a jegybank kamatkockázatot vállal át a bankoktól a kamatcsere-ügylettel. Aki vállalja a kkv-hitel növelését, az kaphat ebből a kamatcsere-ügyletből. „Aki vállalja, hogy hitelezni fog, annak a felügyeleti tőkekövetelménye csökkenhet, mert egy fenntarthatóbb üzleti modellt alkalmaz” - fejtette ki Nagy Márton. A hitelinformációs rendszerbe az összes Magyarországon működő vállalat bekerül, így a bankok könnyebben meg fogják tudni mondani, hogy egy kkv hitelképes vagy nem az. „Sok estben az a baj, hogy nincs információja a bankoknak a kkv-król” - emelte ki.

Nagy Márton kiemelte: a Bankszövetség segítségével együtt jött létre a program, és a javaslataiknak nagy részét el is fogadta a jegybank. A cél az, hogy 2016-os gazdasági növekedést ne csak 2,5 százalékon tudják tartani, hanem az, hogy ennél magasabb legyen.

Az MNB továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy csak az a bank kapjon bankadócsökkentést, amelyik aktív a kkv-hitelezésben. „Ahol a kkv-hitelállomány csökken, ott ne csökkenjen a bankadó” - mondta Nagy Márton.

Aki nem lép be a programba, az a bank azt mondja, hogy passzív, és nem akarja a hitelállományát növelni – mondta az MNB alelnöke. „Az a bank nem segít abban, hogy a GDP-növekedést 2,5 százalékra vagy e fölé növeljük, amelyik nem aktív” - tette hozzá. Kiemelte: ez enyhébb javaslat, mint amit az MNB korábban képviselt.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.