Gyenge a magyar vállalatok termelékenysége
Az Európai Unióban Írország után Magyarország függ legerőteljesebben a külföldi vállalatok teljesítményétől, vagyis hosszú távon visszaüthet, ha valamiért nem tudják megvalósítani beruházási szándékaikat. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss kutatása szerint hazánkban a hozzáadott érték fele származik a külföldiek tevékenységéből, miközben az Európai Unió tagállamaiban 23-24 százalékos ez az arány. A 2004 óta csatlakozott tagállamok többségét – például Lengyelországot, Szlovákiát, Csehországot, Észtországot és Romániát – egyharmadot meghaladó arány jellemzi.
A külföldi irányítású cégek termelékenysége ráadásul két és félszer akkora Magyarországon, mint egy hazaié, öt év alatt (2008-tól 2013-ig) pedig majdnem kétszer olyan gyorsan növekedést is mutattak. Szembetűnő, hogy még a válság legsötétebb periódusában is növekedett a hozzáadott értékük, miközben a magyaroknál kissé csökkent. A KSH szerint a két vállalati kör közötti termelékenységbeli különbség az elmúlt öt évben folyamatosan nőtt. A különbség az ingatlanügyleteknél a legszámottevőbb, ahol a külföldi leányvállalatok egy főre vetítve ötször annyi hozzáadott értéket termelnek, mint magyar irányítású versenytársaik.
A külföldi cégeknek alacsony számuk ellenére sokat köszönhetünk, hiszen gyakorlatilag ők pörgetik a gazdaságot. Tavalyelőtt a vállalatok 3,5 százaléka (17 500 cég) volt külföldi irányítás alatt, ám alacsony számuk ellenére ők realizálták az összes magyarországi vállalkozás árbevételének, termelési értékének, valamint hozzáadott értékének több mint felét. Ezek a cégek ellenállóbbak a kedvezőtlen gazdasági helyzetekkel szemben is, hiszen jellemzően kevesebb a megszűnés, mint a hazaiak között. Ezt magyarázhatja az erősebb tőkehelyzet is.
Ágazati szinten a külföldi irányítású vállalkozások tevékenysége néhány jelentősebb területre koncentrálódik: teljesítményük 72 százaléka a tíz legnagyobb árbevételű ágazatban realizálódott. Ezek közül az öt legjelentősebb – sorrendben – a nagykereskedelem, a közúti jármű gyártása, az energiaipar, a kiskereskedelem, valamint az elektronikai ipar.
Bár a külföldi irányítású vállalkozások foglalkoztatásban betöltött szerepe kisebb, mint a többi mutatóban látható hatásuk, 2013-ban így is több mint 630 ezer fő dolgozott náluk, ami a cégek foglalkoztatottjainak valamivel több mint egynegyede. A méretgazdaságosság is mellettük szól: egy átlagos külföldi irányítású cég 35, míg egy hazai három főt foglalkoztatott.
