Megszületett a fegyverszünet

Egy kisebb incidens megzavarta ugyan tegnap a Portfolio Hitelezés 2016 konferenciáját – egy devizahiteles próbált botrányt okozni –, ettől eltekintve azonban a korábbi évekhez képest optimista hangvételben zajlott le az esemény. A bankszektor és a kormányzat fegyverszünetet kötött, és a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) sem kaptak szidást a hitelintézetek. Nagy Márton, az MNB alelnöke külön hangsúlyozta: a jegybank sokkal pozitívabban tekint már a bankrendszerre, mint korábban. A válság óta javult a mérlegszerkezet, eltűntek a devizahitelek, és a kkv-k hitelezése is nőtt.

Kihívások azonban vannak még, az alacsony kamatkörnyezet csökkenti a szektor jövedelemezőségét, egy százalékpontnyi alapkamat-csökkentés 20-30 milliárd forintot vesz ki a bankok zsebéből. Kezelni kell a nem teljesítő hiteleket, javítani a jövedelmezőséget, a buborreformhoz való alkalmazkodás és a magas készpénzhányad is feladatokat ró a bankokra. Az MNB szerint a bankok jövedelmezősége visszatérhet, 8 százalék körüli sajáttőke-arányos megtérülésre számíthatnak már az alappálya mentén is, de ha megvalósul a Nagy Márton által gyakran hangoztatott konszolidáció – csupán öt nagybankra van szükség az országban –, akkor a megtérülés 9 százalékos is lehet. Ha pedig sikerül leépíteni a nem teljesítő állományokat, a nyereség 10 százalékos is lehetne a szektorban.

A bankárok szerint is kihívás az alacsony kamatszint, de lehet kezelni. Az alacsony marzsot mennyiséggel lehet kompenzálni – mondta Heinz Wiedner, a Raiffeisen vezérigazgatója. Bencsik László, az OTP vezérigazgató-helyettese pedig úgy látja: az alacsony kamatokhoz való alkalmazkodás már megtörtént, a kamatbevételek ugyan alacsonyabbak, de a kockázati költségek is csökkennek ilyenkor. A bankárok úgy érzik, a jegybank és a kormány is olyan intézkedéseket hozott az, amelyek támogatják a gazdasági növekedést és a bankrendszert is. Abban is egyetértettek, hogy csökkenteni kell a költségeket, bár ez nem könnyű – mondta Oláh Márton, az FHB vezérigazgatója.

A lakáshitelek iránti érdeklődés megugrott, de a bankok vezetői nem tartanak hitelezési lufitól. „Igaz, a bankárok nem nagyon ismerik fel a lufikat, akárhányszor megkérdezik őket, mindig azt mondják: nincs lufi” – mondta Wiedner. Jelasity Radován, az Erste elnök-vezérigazgatója ehhez hozzátette: amíg Bukarestben és Pozsonyban drágábbak az ingatlanok, mint Budapesten, nyugodtan alszik, egy későbbi kamatemelés persze fokozza a kockázatokat. Nagy Márton szerint sincs még lufi a piacon, ugyanis nagyrészt megtakarításból vásárolnak lakásokat, megtakarítási bumm van a piacon, nem pedig hitelboom.

Fellendülést hoz a CSOK is

A lakáspiac helyzetéről és a lakáshitelezésről tartott előadást Tokodi Gábor, az FHB Bank vezérigazgató-helyettese. Tavaly rekordszintű, 16 százalékos árnövekedést mértek a lakáspiacon. Az idén tovább nőhetnek az árak, és a 2008-as csúcs fölé emelkedhetnek. A CSOK-nak köszönhetően a támogatási rendszer is javult, amit érdemes kihasználni. A kamatok alacsonyak, átlagosan 6 százalék alatt vannak, de a legjobb ügyfelek 3 százalék körüli kamatot is kaphatnak. A lakosság részéről sok elhalasztott beruházás vár még megvalósításra, ez is növelheti a hitelezést. Az új lakásokra nagy a kereslet, az idén 12 ezer új lakást adhatnak át, és az építések száma 2017–2018-ban tovább emelkedhet.