BUX 52,376.91
+0.09%
BUMIX 4,404.2
-0.58%
CETOP20 2,374.54
-0.46%
OTP 18,110
-0.96%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
0.00%
-0.27%
+0.67%
ZWACK 16,600
0.00%
0.00%
ANY 1,615
-0.31%
RABA 1,570
0.00%
0.00%
-2.06%
+1.66%
0.00%
+0.40%
+0.38%
-2.60%
-0.44%
+3.00%
OTT1 149.2
0.00%
-2.04%
MOL 2,436
-0.08%
-0.67%
ALTEO 1,395
+1.82%
0.00%
-3.23%
EHEP 1,975
+0.25%
0.00%
4IG 1,010
-0.39%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.20%
-0.35%
-5.00%
+8.33%
SunDell 37,400
0.00%
0.00%
-0.44%
-3.24%
0.00%
-1.23%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Uniós sereghajtók vagyunk

Az EU-n belül tavaly Magyarországon volt a legkisebb a zöldenergia aránya az áramtermelésen belül, az idén tovább romolhat a helyzet.

Tavaly uniós összevetésben Magyarországon volt a legkisebb a teljes áramtermelésen belül a megújulók aránya. Az Eurostat által 3,2 százalékosra kalkulált mutató csak azért nem lett rosszabb, mert az összes hazai gázüzemű erőmű állt, csökkentve a fosszilis forrású termelés súlyát. Az idén azonban egyre gyakrabban indítják be ezeket a létesítményeket, tehát nőhet a fosszilis, és csökkenhet a zöldáram előállításának a súlya.
Az arányok persze – az országok adottságain túl – a megújuló alapú áramtermelés abszolút nagyságán is múlnak.

A 2016-os statisztikákat például mindenképpen javítja a Mátrai Erőmű tavaly év végén üzembe helyezett, 12 megawattos és az MVM Hungarowind most tavasztól működő, 10 megawattos naperőműve, az viszont rontja majd, hogy hamarosan biogázüzemek sora esik ki a támogatási rendszerből. Az áramtermelés belső arányait az ország energiaigényének alakulása is befolyásolja, de az is, hogy a szabályozás milyen áramtermelési módokat preferál. Ez utóbbi téren 2017-ben áttörés várható. A zöldtechnológiák tervezett támogatási rendszere (Metár) ugyanis új beruházásokat gerjeszthet, a vele párhuzamosan bevezetendő „barna prémium” pedig a piacon marasztalná a támogatás híján onnan kilépni kívánó zöldenergia-termelőket.

Vannak a fentinél érdemben jobb mutatóink is. A teljes, tehát a hőtermelést is figyelembe vevő zöldenergia-termelésünk például a 2003-tól számolt tíz év során nagyjából megduplázódott. 2013-ban 27 petajoule, 2014-ben pedig már 31,4 petajoule volt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szerint. Igaz, komoly szépséghiba, hogy az utóbbi évek növekedésében nagy szerep jutott a fatüzelés terjedésének, ami nem a fenntarthatósági szempontok előretörésével, hanem a lakosság fizetőképességének romlásával magyarázható.

Még kedvezőbbek a számok, ha a zöldáram súlyát nem a termelésen, hanem a felhasználáson belül vizsgáljuk. Csökkenő felhasználáson belül értelemszerűen jobban nő annak az összetevőnek a súlya, amelynek a termelése egyébként nem, vagy alig bővül. E mutatónk értéke a MEKH adatai szerint 2014-ben 7,33 százalékos volt.

A számok már egyenesen szépek, ha a teljes megújulóenergia-termelést vetítjük az ország energiaigényére (tehát a hőtermelést is). E mutató értéke a 2004-es 4,8 százalékról tíz év alatt 10,3 százalékra nőtt. Az eredményre azonban megint árnyékot vetnek az előbbiek: a fatüzelés szerepe, a gázerőművek kényszerpihenőre küldése és az ország energiaigényének csökkenése. Viszont Brüsszel szerint éppen ez a mutató tükrözi a klímaváltozás fékezésével kapcsolatos vállalásunk teljesítését.

Lengyel fék a szélenergiának

A nap- és a szélenergia nem járul hozzá kellően az energiabiztonság növeléséhez, legalábbis egy új, lengyel törvény erre hivatkozva korlátozza az új szélerőművek telepítését. Főleg műszaki korlátok léptek életbe, de e korlátok mellett aligha indulhat új szélberuházás az intellinews.com szerint.

Kapcsolódó cikkek