BUX 43,662.95
-1.10%
BUMIX 3,808.63
+0.43%
CETOP20 1,884.01
+0.01%
OTP 9,358
-1.70%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-0.29%
0.00%
ZWACK 17,500
+1.16%
0.00%
ANY 1,565
-0.95%
RABA 1,120
+1.82%
0.00%
+0.78%
0.00%
+1.43%
-1.17%
-6.53%
+0.90%
0.00%
+0.43%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,886
-2.30%
+0.39%
ALTEO 2,950
+3.51%
0.00%
+0.22%
0.00%
-5.08%
+0.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
-0.44%
+0.51%
+0.43%
-1.21%
-2.86%
+1.93%
+0.92%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Uniós sereghajtók vagyunk

Az EU-n belül tavaly Magyarországon volt a legkisebb a zöldenergia aránya az áramtermelésen belül, az idén tovább romolhat a helyzet.

Tavaly uniós összevetésben Magyarországon volt a legkisebb a teljes áramtermelésen belül a megújulók aránya. Az Eurostat által 3,2 százalékosra kalkulált mutató csak azért nem lett rosszabb, mert az összes hazai gázüzemű erőmű állt, csökkentve a fosszilis forrású termelés súlyát. Az idén azonban egyre gyakrabban indítják be ezeket a létesítményeket, tehát nőhet a fosszilis, és csökkenhet a zöldáram előállításának a súlya.
Az arányok persze – az országok adottságain túl – a megújuló alapú áramtermelés abszolút nagyságán is múlnak.

A 2016-os statisztikákat például mindenképpen javítja a Mátrai Erőmű tavaly év végén üzembe helyezett, 12 megawattos és az MVM Hungarowind most tavasztól működő, 10 megawattos naperőműve, az viszont rontja majd, hogy hamarosan biogázüzemek sora esik ki a támogatási rendszerből. Az áramtermelés belső arányait az ország energiaigényének alakulása is befolyásolja, de az is, hogy a szabályozás milyen áramtermelési módokat preferál. Ez utóbbi téren 2017-ben áttörés várható. A zöldtechnológiák tervezett támogatási rendszere (Metár) ugyanis új beruházásokat gerjeszthet, a vele párhuzamosan bevezetendő „barna prémium” pedig a piacon marasztalná a támogatás híján onnan kilépni kívánó zöldenergia-termelőket.

Vannak a fentinél érdemben jobb mutatóink is. A teljes, tehát a hőtermelést is figyelembe vevő zöldenergia-termelésünk például a 2003-tól számolt tíz év során nagyjából megduplázódott. 2013-ban 27 petajoule, 2014-ben pedig már 31,4 petajoule volt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szerint. Igaz, komoly szépséghiba, hogy az utóbbi évek növekedésében nagy szerep jutott a fatüzelés terjedésének, ami nem a fenntarthatósági szempontok előretörésével, hanem a lakosság fizetőképességének romlásával magyarázható.

Még kedvezőbbek a számok, ha a zöldáram súlyát nem a termelésen, hanem a felhasználáson belül vizsgáljuk. Csökkenő felhasználáson belül értelemszerűen jobban nő annak az összetevőnek a súlya, amelynek a termelése egyébként nem, vagy alig bővül. E mutatónk értéke a MEKH adatai szerint 2014-ben 7,33 százalékos volt.

A számok már egyenesen szépek, ha a teljes megújulóenergia-termelést vetítjük az ország energiaigényére (tehát a hőtermelést is). E mutató értéke a 2004-es 4,8 százalékról tíz év alatt 10,3 százalékra nőtt. Az eredményre azonban megint árnyékot vetnek az előbbiek: a fatüzelés szerepe, a gázerőművek kényszerpihenőre küldése és az ország energiaigényének csökkenése. Viszont Brüsszel szerint éppen ez a mutató tükrözi a klímaváltozás fékezésével kapcsolatos vállalásunk teljesítését.

Lengyel fék a szélenergiának

A nap- és a szélenergia nem járul hozzá kellően az energiabiztonság növeléséhez, legalábbis egy új, lengyel törvény erre hivatkozva korlátozza az új szélerőművek telepítését. Főleg műszaki korlátok léptek életbe, de e korlátok mellett aligha indulhat új szélberuházás az intellinews.com szerint.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek