Egymilliárdnyi pótdíjat hajtottak be külföldiektől

A külföldiek körében gyakoribb, hogy nem vesznek e-matricát, míg a hazai autósokra inkább a mulasztás és a tévesztés a jellemző – mondta a Világgazdaságnak Kibédi-Varga Lajos, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. szóvivője. Az e-matricás rendszerben a jogosulatlan úthasználók aránya 3 százalék körül alakul, ám a helyszíni ellenőrzések alapján a külföldieknél magasabb, 4 százalék feletti ez az ráta. Közülük is a román rendszámmal közlekedőkkel van a legtöbb gond, a bliccelések harmada hozzájuk köthető. A Magyarországon áthaladó külföldiek jellemzően a tíznapos matricát veszik. Tavaly egyébként 2014-hez képest csaknem félmillióval több, azaz ötmillió e-matricát vásároltak a külföldiek. A tőlük származó bevétel a 2014-es 16,1 milliárd után múlt évben már meghaladta a 19,4 milliárd forintot. Idén az első öt hónapban pedig 1,7 millió e-matricát vásároltak a külföldiek, az ebből származó bevétel pedig 7,6 milliárd forint volt.

A bliccelőket a NÚSZ levélben próbálja meg utolérni. A társaság az elmúlt évben 516 ezer, pótdíjfizetésre felszólító levelet küldött ki, ennek kétharmadát magyarországi, egyharmadát külföldi címre. A beszedett pótdíjak megoszlása is nagyjából hasonló: a 4,46 milliárd 77 százaléka magyaroktól, 23 százalék pedig – több mint egymilliárd forint – külföldről folyt be.

Akciócsoportban is ellenőriznek

Az úthasználati jogosultságot a jármű rendszáma és a felségjelzés alapján ellenőrzik. Országszerte 110 fix ellenőrző kapu és a NÚSZ 45 mobil adatgyűjtő járműve mintegy ötszáz mérőhelyen nonstop végezhet díjellenőrzést. Hat mobilcsoportos egység pedig helyszíni megállítással vizsgálja az úthasználati jogosultságot. Más hatóságokkal együttműködve a kiemelt forgalmú időszakokban teljes kitereléses ellenőrzést is végeznek. Tavaly 25 ilyen akcióban vett részt a NÚSZ, ezek bliccelési rátája 2,4 százalék volt. Idén nyáron is fokozott ellenőrzésekre lehet számítani.

A hazai bliccelők beazonosítása és pótdíjazása a központi adatbázisnak köszönhetően lényegesen egyszerűbb. A magyar autósokkal szemben diszkrimináció lenne, ha az útjainkat fizetés nélkül használó külföldieket futni hagynánk – húzta alá a szóvivő. Ezért a NÚSZ folyamatosan fejleszti az ellenőrzési rendszerét, keresi azokat a módszereket, amelyekkel hatékonyan behajtható a pótdíj. A nemzetközi jogharmonizációs akadályok sokszor megnehezítik a dolgukat. A NÚSZ ezért nemzetközi behajtóirodák segítségét veszi igénybe az útdíj utólagos beszedéséhez. Ezzel a megoldással a 2015-ös év végére 50 százalékra sikerült növelni a külföldi behajtás hatékonyságát (a hazai bliccelőknél ez az arány 75-80 százalék). A NÚSZ 23 országban (köztük Ausztria, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország, Hollandia, Svédország, Lengyelország, Szlovákia, hamarosan Románia) tud eljárni a bliccelőkkel szemben, és arra törekszik, hogy tovább bővítse ezek körét. Tavaly jelentősen, 25 százalékkal nőtt a külföldi behajtásra átadott pótdíjas esetek száma, ez az összes 2015-ös eset 28 százalékát jelenti.

A fellépés hatékonyságát jelzi, hogy a NÚSZ partnerei már peresítettek és nyertek is ügyeket Németországban, Ausztriában, Angliában is. Sajtóhírek szerint a szlovák kormány is tanulmányozza a magyar gyakorlatot, ugyanis ott idén januártól elektronikus a matrica értékesítés, de ők egyelőre semmilyen eszközzel nem tudnak fellépni a külföldi bliccelőkkel szemben.