Ingatlanoznak az MNB-alapítványok

Összesen 25 milliárd forintot ért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fél tucat alapítványának tulajdonában lévő 12 ingatlan március végén, vagyis közel 2,2 milliárd forinttal többet, mint amennyiért azokhoz hozzájutottak – tájékoztatta a Világgazdaságot az alapítványok immár 267,23 milliárdos összvagyonát kezelő Pallas Athéné Domus Optima Zrt. vezérigazgatója, Fekete Zoltán. Négy objektumért – a budapesti Úri u. 21. szám alatti régi városházáért, a Kálmán Imre utcai egykori IPOSZ-székházért, a II. kerületi volt Kémiai Kutató Intézetért és a kecskeméti kórház Izsáki úti részlegéért – az alapítványoknak nem kellett fizetniük, mivel azt az MNB-től vagyonjuttatásként kapták. Ingatlanjaikat az alapítványok Fekete tájékoztatása szerint tudományos és oktatási célokra hasznosítják, és lesznek bennük kulturális terek is. A 12-ből egyedül a Vörösmarty téren található, egykor a Luxus Áruháznak is helyet adó Kasselik-ház a kivétel, azt ugyanis hozamtermelő befektetésként vásárolták meg, azért, hogy az abban lévő területek bérbeadásából profitáljanak.

Több olyan budapesti, műemlékvédelem alatt álló ingatlan került az alapítványok tulajdonába, amely évek óta romos állapotban, üresen állt. Ezeket felújítják, és – mint Fekete közölte – „a közösség érdekeit szolgáló, magas színvonalú oktatási és tudományos intézményeket hoznak létre a pusztulásra ítélt épületekben”. Ilyen az Óvárosháza, illetve az Úri utca 72. alatt található műemléki épület is. A Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány cáfolta a 444.hu értesülését, miszerint utóbbiban „wellnessfunkciókkal bővített bunkerrendszert” létesítene. Kecskeméten, az Izsáki úton a város eddigi legnagyobb, 15 milliárd forintos felsőoktatási projektje kezdődött el az egykori kórház területén. A korábbi balatonkenesei MÁV-üdülő pedig a fejlesztését követően a Magyar Vezetéstudományi Iskolának is otthont ad majd.

A fejlesztendő tíz ingatlan közül hétnek az átalakítása fél-egy éven belül befejeződik, a másik hármon viszont még egyetlen kapavágás sem történt. Például a Pusztaszeri úti volt Kémiai Kutató Intézet épületén, melynek átadás-átvétele során a szakemberek minden környezetvédelmi szempontból fontos vizsgálatot és mentesítést elvégeztek, jelesül eltávolították a vegyszermaradékokat. Ez azért volt fontos, mivel az ingatlan oktatási célú hasznosítása a korábbi kémiai kísérletek során kialakult szenyezettség miatt erősen megkérdőjelezhető volt.

Kolosszális tervek

Azért alapvető érdekük az MNB-alapítványoknak, hogy a vagyonukat olyan hatékony és biztonságos megoldással fektessék be, amellyel egyúttal magas hozamot érnek el, mert az alapítójuktól kapott 266 milliárd forint meghatározó, mintegy 190 milliárdos részének kizárólag a hozamát használhatják fel – hangsúlyozta Fekete Zoltán. Hozamtermelési célból a Kasselik-ház mellett az alapítványok a jövőben egyre több ingatlant szeretnének megvenni a most még állampapírban szunnyadó, közel 200 milliárd forintjukból, miután ez utóbbi eszközök tartása az Európai Központi Bank szerint sértheti a monetáris finanszírozás tilalmát. Kérdés, milyen ütemben zúdítanák rá ezt az óriási summát az ingatlanpiacra. Hiszen e 200 milliárd közel másfélszer magasabb a hazai kereskedelmi ingatlanok – irodák, kiskereskedelmi és ipari egységek, valamint hotelek – 2014. évi összes adásvételi értékénél, és alig néhány tízmilliárddal marad el a 2015-ösétől.