Júliusban bő tíz százalékkal drágábban érkezik Magyarországra az orosz gáz, mint egy hónappal korábban. Augusztusban további hasonló emelkedés várható. Az árnövekedés oka, hogy emelkedik az importárat meghatározó mindkét – közel azonos súllyal figyelembe vett – összetevő értéke. Ezek egyike az európai versenypiaci ár, amelyet a földrész sok kereskedelmi szerződésében a hollandiai gáztőzsde (TTF) jegyzései képviselnek. A havonkénti elszámolásokban figyelembe vett konkrét átlagárat a TTF adatainak felhasználásával az Argus nyersanyagpiaci elemzőcég kalkulálja.
Az Argus júniusra 13,05 eurós megawattóránkénti árat adott meg, júliusra már 14,410 euróst. Ezt a kereskedők még korrigálják a dollár és az euró árfolyamváltozásával, mert az orosz eladónak dollárban fizetnek.
A másik összetevő a hosszú távú orosz importszerződésben foglalt képlet alapján számolható. A képlet a gázolaj és a fűtőolaj mediterrán piaci jegyzéseit követi, egy komoly megszorítással: a vele kalkulált ár nem léphet ki az Argus által megadott, TTF ár körüli, szűk sávból. Viszont a TTF-hez képest van benne egy kis prémium is, amivel a vevő a szerződésben lévő rugalmasságot honorálja. E prémiumtól eltekintve jelenleg durván ugyanannyiba kerül az európai piaci és az orosz gáz. (A szakma a dollár/ezer köbméteres mértékegységet már nem használja.)
Az a hazai kereskedő vagy ipari felhasználó tette jól, amelyik mostanra bespájzolt a még olcsóbb gázból. A Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) tárolói július 18-án 22,3 százalékos töltöttségen álltak, ami jobb arány egy évvel ezelőtti 16,7 százaléknál. Igaz, a betárolás lendülete éppen a drágulással párhuzamosan nőtt meg, ahogyan az MFGT-nél kisebb kapacitású MMBF tárolója esetében is.
Az import drágulása aligha vezet hazai lakossági tarifanövekedéshez. A termékár ugyanis – a szakmában molekulaárnak hívják – a végfelhasználói díjnak körülbelül csak a felét teszi ki, míg az ötödét az áfa, annál kicsit többet a rendszerhasználati díj, a maradékot más összetevők. Ez már önmagában is szerényebb emelést indokolna, és azt is csak akkor, ha a lakosság csak ezt a gázt használná. Ám kap a negyedévente meghatározott árú hazai termelésű energiahordozóból is, és kaphatna mellette – de most nem kap – a megint más áron betárolt gázból. A nagykereskedőt egyébként a törvény arra kötelezi, hogy a lakosságot mindig az általa hozzáférhető, legolcsóbb gázzal lássa el.
A hazai háztartásokat jó eséllyel akkor sem fenyegeti tarifaemelés, ha mindenképpen többe kerül a nekik eladott gáz, mint júniusban. A hatósági árképzés ugyanis nem közvetíti közvetlenül és azonnal a piaci hatásokat. Részben éppen erre hivatkozva nem estek tavaly sem a tarifák, amikor eshettek volna. A másik magyarázat az volt, hogy az árkülönbözetből keletkező tartalék felhasználásával lesz elkerülhető az áremelés, ha annak piaci okokból eljönne az ideje. Most eljött.