Kapaszkodik az útba az M2-es

Ahogy az M0-son 110 km/órára beállított tempóval halad az öt BMW M2-esből álló konvoj, gyorsan nyilvánvalóvá válik: közúton vezetni ezt az autót komolyabb önmegtartózatási feladatnak tekinthető. Mégiscsak egy 370 lóerős, hátsókerék-hajtású torpedóról van szó, amely nem akar komfortos túrakupé lenni, szellemi elődjeinek a két legendás „keménylegény”, a 2002 Turbo és az első M3-as tekinthető, meg persze a minimális darabszámban gyártott 1M Coupé. Ami viszont közútra a legtöbb vezetőnek sok, az pont versenypályára való – ezért a BMW az amerikai világpremier (AM 2016/6) után a Hungaroringre szervezte az újdonság kelet-közép-európai sajtóbemutatóját.

A pályát két részre bontották, az első szakasz a célvonaltól a Mansell-kanyarra vezető egyenesig tartott, majd a következő a sikántól a hátsó kis egyenesig. Bár a gyorsabb kanyarokban a szervezők bójákat helyeztek el a tempó lassítása miatt, így is nagy adrenalinfröccs volt az M2-est vezetni, az egyetlen kikötés annyi volt, hogy a DSC-rendszert nem lehetett kikapcsolni. Sport+ módban szerencsére az elektronikus póráz nem fojtja el csírájában a far fickándozását, viszont attól sem kell tartanunk, hogy egy hirtelen gázadás miatt a szalagkorlátban kötünk ki. A friss aszfalt miatt amúgy is annyira kapaszkodott az útba az M2-es, mintha karmokat növesztett volna, ehhez persze szükség volt a Michelin-abroncsokra is.

Érdekes tapasztalat volt, hogy a turbómotor bestiális nyomatéka miatt a pálya lassú részein (például sikán) a harmadik fokozat kifizetődőbb volt, mint a második. Egészen egyszerűen már közepes fordulattól olyan erővel húz a 3,0 literes sorhatos, hogy ha alacsonyabb fokozatba kapcsolunk, a tapadáshatáron egyensúlyozva időt vesztünk – persze most nem a profi versenyzőkről van szó. Tom Blomqvist DTM-pilótának ilyen problémái nem voltak: az egykori raliverenyző, Stig Blomqvist fiát még úgy is kihívás volt követni a Hungaroringen, hogy saját bevallása szerint az M2-es potenciáljának kétharmadát sem autózta ki. A gyorsabbak a célegyenesben 220 körüli sebességet értek el, majd satufék, visszaváltás kettőig, és egy brutális kigyorsítással folytatódik a kör.
S hogy mi a legjobb a BMW M2-esben azon túl, hogy elképesztően precíz és stabil? Turbómotor létére 7200-ig forog a sorhatos, a hangja egészen fülbemászó, és ha valaki áldoz 1 297 800 forintot a hétgangos DKG-váltóra, a vezérlés manuális módban hagyja tiltáson forogni a motort. Ha meghúzzuk a jobb oldali váltófület, egy hátbavágás kíséretében jön az újabb gyorsuláslöket. Ezek után mondja azt valaki, hogy egy sportkocsi csak kézi váltóval lehet ütős!

Ilyen volt: 2011–2012

Alig másfél évig gyártotta a BMW az 1 M Coupét, amelyből kicsivel több mint 6000 példány készült. A 3,0 literes, 340 lóerős modellt csak kézi váltóval gyártották.