Kétes siker az ÁKK-nál

Fél év alatt annyi lakossági állampapírt adott el az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), mint amennyit egész évre tervezett. „Az év felénél sikerült annyi forrást bevonni, ami az egész éves költségvetési hiányt és az egyéb finanszírozandó tételek összegét kiteszi” – dicsekedett az adósságkezelő, az elemzők azonban nincsenek elragadtatva a teljesítménytől. „Az ÁKK sokkal drágábban tudja finanszíroztatni a lakossággal az adósságot, mint a befektetőkkel” – érvelt lapunknak az egyik alapkezelő befektetési igazgatója. Arra is rámutatott, hogy a tízéves államkötvény hozama 2,8 százalékos most a másodpiacon, míg a lakosság körében népszerű kamatozó kincstárjegyé (KKJ) 2,25 százalék. Erre azonban még rárakódik az 1 százalékpontos jutalék, így pedig máris drágábban finanszírozzuk az adósságot egy évre, mint ha tíz évre tennénk.

Az év első hat hónapjában 960 milliárd forinttal, közel 4480 milliárd forintra nőtt a belföldi kisbefektetők számára értékesített, forintalapú állampapírok állománya. Júniusban az 50 milliárdot is meghaladta a növekedés. „A lakossági állampapírprogram kialakítása óta az éves értékesítési adatok folyamatosan emelkednek, azonban az idei az első év, amikor hat hónap alatt teljesült az egész éves hiány finanszírozása a lakosság segítségével” – írta az ÁKK. Az alapkezelő munkatársa azonban úgy látja: ezt csak a hozamprémiummal sikerült elérni, ami sok pénzbe kerül az adófizetőknek. Miután jelentős jutalékot fizetnek a értékesítő bankoknak, így azok már inkább állampapírt ajánlanak a lakosságnak, mint bankbetétet – fejtette ki. „Akkora jutalékot, mint amekkorát az ÁKK fizet, a bankok nem tudnak elérni befektetési jegyeken vagy más termékeken. A bankok fura módon saját betéteiket cserélik le, mert az állampapír eladása profitábilisabb” – hangsúlyozta.

A kormánynak és az adósságkezelőnek azonban most az a legfontosabb, hogy a lakosság (és a magyar bankok) kezébe kerüljön az állampapír a külföldiek helyett. A külföldi befektetők állománya másfél év alatt 1500 milliárd forinttal, 3500 közelébe süllyedt. Ilyen alacsony szintre 2011 óta nem volt példa. „A baj az, hogy a lakosság csak rövid távra, fél-egy évre vesz meg állampapírokat, így rövidül a lejárati idő is” – magyarázta a befektetési igazgató. A külföldiek átlagos futamideje öt és fél év, a rövidülés pedig megújítási kockázatot fog jelenteni; vagyis az ÁKK-nak folyamatosan figyelnie kell arra – magas hozamot ígérve –, hogy vonzóak maradjanak az állampapírok a lakosság körében.