Jó a termés, de örömre nincs ok

Idén 5–5,1 millió tonna búza teremhet az országban, ám a termés minősége elmarad a korábbi várakozásoktól – jelentette ki Czerván György az Aratási Koordinációs Bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára kifejtette: az aratás napokon belül véget ér, csupán azon a néhány ezer hektáron maradt még búza, ahol a belvíz, a sár miatt nem lehetséges az aratás.

A sok eső ennél nagyobb problémákat is okozott. „Július folyamán mintegy 100 milliméter eső hullott, ami szokatlan az évnek ebben a szakában. Ez a vihar- és jégkárral együtt sem tett jót a mezőgazdaságnak” – fogalmazott az államtitkár. Az őszi búza hektáronkénti hozama várhatóan eléri idén az átlagosan 5,4 tonnát a korábban várt 5 tonnával szemben. A termásátlagok azonban nagy szórást mutatnak: míg Baranya, Tolna és Somogy megyében 6,5 tonna körül alakult, addig a leggyengébbnek számító Csongrádban 4,6 tonna csupán az átlag. Ez ráadásul rendkívül alacsony felvásárlási árakkal párosul – tette hozzá Czerván. Az étkezési búza 39-40 ezer, a takarmánybúza 32-35 ezer, az árpa pedig 32-34 ezer forint tonnánként.

A szokatlan időben érkezett sok csapadék nagyban rontotta a még kintlévő búza minőségét. A nemzetgazdasági szempontból egyik legjelentősebb terménynek ugyanis az a legkedvezőbb, ha az aratás előtti napokban-hetekben meleg, száraz időjárás érleli a szemeket. Most a sok eső és a hűvös időjárás miatt a búza sikértartalma idén alacsonyabb lehet, mint más években. Idén ezért a takarmánybúza és az étkezési minőség aránya csaknem fele-fele lesz, holott az átlagos években utóbbi aránya mindig lényegesen magasabb. Igaz, ennek oka részben az is, hogy a fajták is változtak az elmúlt években. Mivel a minőségi termést nem díjazzák kellőképpen a felvásárlási árak, az utóbbi években egyre több termelő tért át a takarmány- és kekszbúzák termesztésére.

A tavalyi eredményekhez hasonlóan a kapacitásbővítéssel szemben idén is a technológiai fejlesztések kerülnek előtérbe. A vállalkozások 37 százaléka tervez korszerűsítést a következő 12 hónapban, vagy további gépesítésbe ruházna be, kapacitásbővítést pedig a gazdák 9 százaléka kíván végrehajtani. Az ágazaton belül főleg a fiatalabb, és a növénytermesztéssel foglalkozó gazdák, valamint a kisebb gazdaságok körében mérhető nagyobb derűlátás, a nagyobb gazdaságok és az állattartók várakozásai mérsékeltebbek.Az eseményen Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke elmondta: az alacsony árak mellett a termelők jelentős része nem tud nyereséget termelni az idén. „Azok képesek csak erre, akik az átlag feletti terméshozamokat érnek el. Az átlagos termelő, aki egy hektáron 5-6 tonnát tud előállítani, idén veszteségre számíthat” – fejtette ki Vancsura, aki szerint a gazdák más növények bevételeivel pótolhatják a kiesésüket.

Erre talán az ősz folyamán lehetőségük is lesz: a jelek szerint a kukorica és a napraforgó is jó termést produkálhat idén, akár rekordra is kilátás van. Igaz ugyan, hogy ezek árai is alacsonyak, ám a várható jó hozamok ezt ellensúlyozhatják. Az esélyek jók – tette hozzá Vancsura –, de biztosra még nem vehető a siker, mivel az említett növények még „sokat alszanak a szabadban”.

A tavalyi eredményekhez hasonlóan a kapacitásbővítéssel szemben idén is a technológiai fejlesztések kerülnek előtérbe. A vállalkozások 37 százaléka tervez korszerűsítést a következő 12 hónapban, vagy további gépesítésbe ruházna be, kapacitásbővítést pedig a gazdák 9 százaléka kíván végrehajtani. Az ágazaton belül főleg a fiatalabb, és a növénytermesztéssel foglalkozó gazdák, valamint a kisebb gazdaságok körében mérhető nagyobb derűlátás, a nagyobb gazdaságok és az állattartók várakozásai mérsékeltebbek. -->