Formabontó hatalomátvétel a Forma–1-ben

Vezért nem, csak tulajdonost vált a Forma–1: az autóversenyeket szervező céget, a Delta Topcót az amerikai Liberty Media vásárolja fel két lépcsőben. Először 746 millió dollárt fizet a cég 18,7 százalékáért, ekkora ugyanis az a pakett, amelynek megszerzéséhez nem szükséges hatósági engedélyeket beszereznie. (Ez a kifizetés a gyakorlatban már megtörtént, azaz házon belülre került a Liberty Media.) A fennmaradó 81,3 százalék megvásárlásához viszont a Nemzetközi Motorsport Szövetség (FIA) jóváhagyását is meg kell nyerniük az amerikaiaknak. Itt elsősorban szakmai feltételek teljesítéséről van szó. A nagyobbik pakettért 350 millió dollárt fizet készpénzben a Liberty Media, a többiért frissen kibocsátandó részvényeiből ad át a mostani tulajdonosoknak – írja az Abc.net. Utóbbiaknak beleszólásuk azonban közvetve sem lesz ezután a Forma–1 dolgaiba, ugyanis szavazati joggal nem bíró részvényeket kapnak a Libertyben. Hogy ezzel mit kezdenek, maradnak-e egyszerű pénzügyi befektetők a versenyszervezőben, az már az ő gondjuk lesz. Az ügylet zárását 2017 tavaszára teszik. A versenyhatóságok mellett a Liberty részvényeseinek – köztük a Warren Buffetthez tartozó Berkshire Hathaway befektetési holdingnak – is rá kell bólintaniuk a többségi tulajdonszerzésre.

A teljes vételár 4,4 milliárd dollár, ezenfelül azonban még 4,1 milliárdos adósságot is átvesz a John Malone médiamágnáshoz tartozó cég. A Liberty Media a fontossági sorrendben a formát a szabadság elé helyezi, ezt jelzi, hogy nevét az akvizíciót követően Formula One Groupra változtatja. Malone megtartja irányítói posztján a Forma–1 teljhatalmú uraként ismert, a vándorcirkuszt 40 éve porondmesterként szolgáló Bernie Ecclestone-t. A Liberty közleménye szerint mandátuma az átmenet idejére szól, míg maga Ecclestone a Reutersnek arról beszélt, hogy szerződését az amerikaiak kérésére három évvel meghosszabbították. Ecclestone viszont nem kap szabad kezet, az igazgatóság elnöki posztjára ugyanis Malone bizalmi emberét, Chase Careyt jelölik, ő a Rupert Murdoch médiamogul érdekeltségébe tartozó 21st Century Fox alelnökeként dolgozott eddig. Emellett a Murdoch médiabirodalmát összefogó Sky Plc.-t is ő igazgatja. (A briteknél a Sky birtokolja a Forma–1 közvetítési jogait 2024-ig.)

Ecclestone személyesen és közvetve 5,3 százalékos részesedéssel rendelkezik a változatos tulajdonosi körrel jellemzett Delta Topcóban, részvénypakettjéért 400 millió dollárt meghaladó összeget tehet majd zsebre, és az adósságra sem lesz többé gondja. Szakértők szerint Ecclestone úgy kavarta a kártyákat, hogy övé maradjon a pole pozíció: nem véletlen, hogy lelkes hangvételű közleményben üdvözölte az új tulajdonos érkezését, akivel „alig várja már, hogy együtt dolgozhasson”. Peter Brabeck-Letmathe kevésbé lehet optimista a jövőjét illetően, a Forma–1 eddigi elnökét háttérbe szorították, de az igazgatóság tagja maradhatott, az ő munkájára is számítanak az átmenet gördülékeny levezénylésében.

Az új tulajdonosnak nem áll szándékában fenekestül felforgatni a Forma–1 megszokott világát, átírni a játékszabályait, arra viszont figyelmet kell fordítania, hogy a franchise eddiginél több nézőt és hirdetőt vonzzon, különben a nyakába szakadt adósság törlesztése sem megy majd simán – vélik elemzők. A Száguldó Cirkusz több előadást fog tartani, a jelenlegi, amúgy is a leghosszabb, 21 versenyszezon négy új állomással egészül ki, azaz a pilótáknak és a csapatoknak – elvben – minden második hétvégéjük foglalt lesz. A négy új helyszín pedig – gondos kiválasztás esetén – négy új piacot is jelenthet. Főképp Ázsiára gondolnak, de az USA is rajta van a térképükön. A Forma–1 bevételeinek 30-35 százaléka a versenyt vendégül látó országok befizetéseiből származik. Újabb, komoly bevételi forrást jelenthet az edzések, a versenyek digitális csatornákon történő közvetítése, hogy okoseszközén bárki, bárhonnan külön tévé-előfizetés nélkül is követhesse az eseményeket – persze nem ingyen.