„Kérem, nyilatkozzon arra vonatkozóan, kitől és milyen módon szerzett tudomást Matolcsy György Lázár Jánosnak írt leveléről!” E kérdést szegezte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) nyomozója a tanúként kihallgatott Brückner Gergelynek, a Figyelő újságírójának annak kapcsán, hogy Brückner az MKB Bankról 2015 januárjában írt cikkében hivatkozott e levélre, mely miatt Kardkovács Kolos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jogi igazgatója üzleti titok megsértése bűntett elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett.
A forrása kilétét tudakoló kérdésre Brückner nem válaszolt, élve a törvényben biztosított jogával, miszerint „a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy” nem köteles felfedni a neki információt átadó személy kilétét. Csakhogy a kihallgató tiszt közölte, a BRFK kéri majd a nyomozási bírótól, hogy kötelezze Brücknert, nevezze meg forrását. Erre a törvény szerint akkor kötelezhető egy újságíró, ha „három évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény felderítése érdekében az információt átadó személy kilétének ismerete nélkülözhetetlen, az ettől várható bizonyíték mással nem pótolható, továbbá a bűncselekmény felderítéséhez fűződő érdek – különösen a bűncselekmény tárgyi súlyára tekintettel – olyan kiemelkedő, amely az információforrás titokban maradásához fűződő érdeket egyértelműen meghaladja”.
Kérdés, e feltételek fennállnak-e, hiszen a cikk két, Kardkovács által üzleti titoknak minősített megállapítása közül az, hogy az MKB 2015 januárjáig masszívan veszteséges volt, a teljes magyar üzleti élet előtt nyilvánvaló volt, a bank négy éven át évente átlagosan 100 milliárdos mínusszal zárt. A másik kitétel az volt, hogy az MKB tízmilliárdos tőkeemelésre szorul, hogy elkerülje a fizetésképtelenséget.
Ezeket az információkat nem tartotta üzleti titkoknak Brückner, akit – mint tanúvallomásában elmondta – cikke megírásakor az adófizetői pénzek védelme, az állam transzparens működése és az állami bankvásárlások körülményeinek bemutatása vezetett. Egyúttal elképesztőnek tartotta, hogy az MNB a közpénzek védelmét szolgáló cikkek ellen büntetőfeljelentéssel lép fel.
Új MKB-s cég
Az MKB Bank ötmillió forintos törzstőkével létrehozta az MKB Inkubátor Kft.-t, mely budapesti székhelye mellett egy kecskeméti fiókteleppel is rendelkezik. Az új társaság az MKB FinTech nevű inkubátorprogramjának támogatására jött létre – közölték a Világgazdaság érdeklődésére a hitelintézet sajtóosztályán. E program célja, hogy az MKB megtalálja azokat a digitális pénzügyi megoldásokat, újszerű digitális megközelítéseket, amelyeknek a továbbfejlesztéséhez, megvalósításához, 2017-es piaci bevezetéséhez a vállalkozóknak banki partnerre van szükségük. A következő megoldásokkal lehet jelentkezni: személyes pénzügyi menedzsment, big data modellek, digitális fizetések, akvizíciók, vagyonmenedzsment.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.