Jelentős banki támogatással veheti meg a katari szuverén vagyonalap és a részben a tulajdonában levő svájci Glencore bányászati és nyersanyag-kereskedelmi társaság a Rosznyefty 19,5 százalékát. Mint a múlt héten bejelentették, a vevők 10,8 milliárd dollárért szereznek részesedést a többségi állami tulajdonban levő olajvállalatban (amelyben a brit BP-nek is van 19,75 százaléka), ebből 2,7 milliárdot fizet a katari alap, a Glencore pedig 300 millió euró (316 millió dollár) értékű részvénnyel száll be. A fennmaradó 7,8 milliárd dollárt egy banki konzorcium adja össze, élén az olasz Intesa Sanpaolóval (utóbbi Magyarországon a CIB Bank tulajdonosa).
Ez a legnagyobb léptékű külföldi befektetés Oroszországban a Krím félsziget 2015. márciusi annektálása óta, amely miatt az Egyesült Államok és az Európai Unió szankciókat rendelt el Moszkva ellen. (Az USA külügyminisztériumának nemzetközi energiaügyekben illetékes különmegbízottja, Amos Hochstein az ügylet bejelentése után a Bloomberg TV-nek úgy nyilatkozott, hogy nem pont erre gondoltak a szankciók bevezetésekor, és még vizsgálják, a szerződés sérti-e azokat.) Oroszországnak azért van szüksége a története legnagyobb privatizációs manőverének számító értékesítésre, hogy fedezni tudja az olajárak csökkenése, illetve részben éppen a nemzetközi szankciók miatt egyre jobban dagadó költségvetési hiányát. A Rosznyefty élén a Vlagyimir Putyin legközelebbi hívei közé tartozó Igor Szecsin áll; a vállalat az ügylet bejelentése után azt is közölte, hogy belátható időn belül a nettó nyeresége legalább 35 százalékát fogja kiosztani a részvényesei között, szemben a korábban vállalt 25 százalékkal.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.