Eddig a méhek pusztultak, az ukránok most a magyar méhészekre támadtak

Ahogyan azt már sok helyen elmondták a méhészek is, az akáctermés idén nagyon gyenge volt, amit a méhcsaládok nagy hányadának téli elhullását okozó atkafertőzés, a tavaszi fagyok és a virágzás idején jellemző kedvezőtlen időjárás együttes hatása okozott. A terméskiesést a hiteles adatok hiányában megbecsülni is nehéz, egyes vélemények szerint a korábbi évekhez viszonyítva idén csupán az akkori mennyiségek 20-30 százaléka az igazi akácméz – mondta a Világgazdaságnak Fazekas Gyula, a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesülete elnöke. 

Az „igazi” jelző a rendszeresen visszatérő vitára utal, ami arról szól, mi is tekinthető akácméznek. Tavaly és tavalyelőtt nagyon jó minőségűek voltak az akácmézek, idén viszont ilyenből kevés van, mert a méhek más mézeket is „ráhordtak” az akácra. (Az idei napraforgóméz-termés ugyanakkor a közepesnél valamivel jobb lehet.) 

Kell-e a nyugat-európai vevőknek most a magyar akácméz? 

Az idei így az utóbbi 30-40 év legrosszabb termése, miközben két éve az elmúlt 80 év legjobb akácméztermését pergették a méhészek, ami azóta „szépen elkopott”. Tavaly ugyanis az előző évinél 20 százalékkal több méz ment ki a külpiacokra, és még az idei év első felében is jól húzott az export. 

Ezzel kapcsolatban pedig kérdés, hogy ezekből az alacsonyabb árú tételekből mennyire raktároztak be a vevők, így a jelenlegi exportpiaci kilátások is homályosak. A most jellemző gyenge keresletből viszont arra lehet következtetni, hogy tavaly és az idei első fél évben sokan előrehozták vásárlásaikat – mondta Fazekas Gyula.

Valószínűleg a vevők igényeit teljesen nem is tudja lefedni az idei akácméztermés, bár kérdés, hogy ez az árszint elfogadható lesz-e számukra. Még nincs nagy forgalom a felvásárlásban, de azért a kereskedők „veszegetik” a méhészektől a mézet, akár úgy is, hogy betárolják, és bíznak benne, hogy előbb-utóbb megjelennek a vevők is. 

Hogy így lesz-e, illetve mikor, az attól függ, hogy a külföldi mézcsomagolók vajon mennyit halmoztak fel akácmézből az elmúlt időszakban. Azt sem tudni, hogy a külföldi mézcsomagolóknak – ahová a magyar export legnagyobb része kerül – milyen szerződéseik vannak a kiskereskedőkkel, kell-e régi árakon beszállítaniuk, és ha igen, mennyit, illetve azt mennyire fedezték le áruval. Az is sok mindent befolyásol, hogy Olaszországban és Franciaországban jó lett az akácméztermés. 

Boltok helyett piacok

Az is probléma, hogy a belföldi áruházláncokban nagyon visszafogott a kereslet az akácmézre, ilyen áron nem fogy, ennek megfelelően a kiskereskedők hallani sem akarnak a beszállító méhészek által szorgalmazott áremelésről. 

Bonyolítja a helyzetet, hogy sok méhész él a lehetőséggel, és üvegben, piacon árulja saját – sőt, egyes feltételezések szerint más méhészek – mézét, a bolti áraknál jóval olcsóbban. Nekik – ha valóban más méhészektől is vesznek mézet – ez a tavalyinál magasabb, jelenlegi 2 ezer forintos árszint még megfelelő.

Hogy a boltokban miért ilyen jelentős mértékben drágább a méz, mint a piacokon, azt a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöke a jászberényi Nemzetközi Mézvásár és Méhésztalálkozó című rendezvényen tartott előadásában a termelői mézre a kiskereskedelemben rárakódó költségekkel, köztük

• a kiskereskedelmi árrés 40-50, 
• az áfa 27,
• a kiskereskedelmi különadó 0,15 vagy 4,5,
• az iparűzési adó 1-2,
• az élelmiszer-felügyeleti díj 0,1,
• a kamarai díj 0,19

százalékos többletterhével és egy sor további teherrel magyarázta.

Versenyhátrányban a magyar méz

Közben pedig az EU-ba érkező import adja az európai fogyasztás mintegy 40 százalékát. 

Ez főként Ukrajnából, Kínából, illetve Dél-Amerikából érkezik, sok esetben a mézek eredetére vonatkozó kételyek kíséretében.

Tavaly Ukrajnából 61 ezer tonna, zömmel vegyes és napraforgómézet szállítottak az unióba. Augusztus 10-ig kimerült a 44 ezer tonna vámmentes kvóta, a további 17 ezer tonna pedig 17,3 százalékos vámmal került az EU piacára. A hazai méhészek versenyhátrányát a másik fő termékük, a vegyes méz esetében jól mutatja, hogy még a vámmal terhelt mennyiség is 2,1 euró per kilogrammos áron tudott az unió piacára bekerülni, miközben a magyar vegyes mézet 2,5-2,6 euró alatt nem tudják árulni a kereskedők.

Jelenleg pedig még az is nagy kérdés, hogy a dollár euróval szembeni gyengülése mennyire forgatja fel a piacot, ugyanis ezzel a kínai és a dél-amerikai méz a korábbinál olcsóbban juthat be Európába. Idén egyébként – és a tervek szerint 2028-ig minden évben – az ukrán éves kvóta 35 ezer tonna, ami már kimerült, de Fazekas szerint kilónként még így is 40-50 eurócenttel olcsóbb, mint a magyar méz.