Az államtitkár a Békés és Somogy megyei agrárvezetőknek tartott szakmai továbbképzésen kiemelte: az agrártámogatásoknak köszönhetően a magyar mezőgazdaság jövedelmezősége az elmúlt években érdemben javult, a forrásokkal stabilabbá vált a gazdák helyzete.
   
Hozzátette, hogy a 2014-2020 között Magyarországnak jutó összes uniós forráson belül a Közös agrárpolitika (Kap) támogatásainak részaránya 36,1 százalék. Az időszak alatt a közvetlen agrártámogatásokra és a vidékfejlesztési támogatásokra összesen 12,4 milliárd euró áll rendelkezésre. Magyarország részaránya a teljes Kap költségvetésében 3,19 százalék.
   
Megjegyezte: Magyarország pozíciója az uniós támogatásokat nézve fajlagosan az egyik legjobb az EU-országait tekintve, fontos, hogy ez az arány ne romoljon. Ugyanakkor arra is fel kell készülni, hogy a 2020 utáni Kap felépítését már egyéb, korábban még nem aktuális tényezők is befolyásolhatják, mint a Brexit.
   
A környezeti és éghajlati kihívásokra már a jelenlegi Kapon belül is nagy hangsúlyt fektet Brüsszel, ennek megfelelően a gazdák az alaptámogatás egy hektárra viszonyított összegén - mintegy 45 ezer forinton - felül pluszforráshoz juthatnak, amennyiben betartják a zöldítés feltételit. Így összesen több mint 70 ezer forintos támogatást érhetnek el a termelők hektáronként.
   
Kitért arra is, hogy a Kapon belül működő termeléshez kötött támogatások 2015 és 2020 közötti szakaszát az FM felülvizsgálta, és technikai korrekciókat hajtott végre. Ezek közé sorolta, hogy a 2017. évi egységes kérelemben a tejhasznú tehenek esetében támogatásra csak a március 31-én már leellett, legalább 23 hónapos egyed lesz jogosult, amely március 31-én a kérelmező tenyészetében van. A rizstermelőknek legalább 2,5 tonna hektáronkénti hozamot kell igazolniuk. További előírások változnak a zöldségnek minősülő fűszernövények esetében, támogatható lesz például a menta, a bazsalikom, a tárkony, a rozmaring, ugyanakkor kizárták az olajretket.
   
Az ipari zöldségeknél az étkezési burgonya válik támogathatóvá. Módosul a spenót és a borsó, illetve a szemes és szálas fehérjenövények vetőmagnormája. Gyümölcsök esetében is módosulnak egyes előírások, ezek értelmében új kultúrák válnak támogathatóvá, mint például az áfonya, a berkenye és a csipkebogyó. A gyümölcsösöknél újabb változás, hogy intenzív és extenzív/tradicionális gyümölcsösöket is megkülönböztetnek - ismertette.