Január általában a leggyengébb hónap a teherautók után fizetendő elektronikus útdíjból (HU-GO) keletkező bevétel szempontjából, a csúcs pedig szeptember–októberben van. Idén azonban a korábbi évekhez képest jobban indult az év. A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. arról tájékoztatta a Világgazdaságot, hogy 2017. első hónapjában bruttó 15,42 milliárd forint volt a megszolgált útdíjakból keletkező bevétel, ami 13,5 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest.
A HU-GO-bevételre számos tényező hat. A NÚSZ szakemberei szerint az egyik ilyen a „naptárhatás”, vagyis az, hogy például milyen napra esnek az ünnepek, hogyan alakul egy hónapon belül a szombatok, vasárnapok száma egy másik hónaphoz képest. A naptárhatásnak a januári bevételben is fontos szerepe volt: a NÚSZ szerint ugyanis a növekedést három tényező generálta: a 2017. január 1-jétől díjasított új szakaszok – M0-s keleti szektor, M31-es, valamint az M86-os októberben átadott szakasza – és a tiszta forgalomváltozás mellett ez a bizonyos naptárhatás. Az átlagosan legmagasabb bevételt generáló napokból (hétfő és kedd) januárban eggyel-eggyel több volt, és az alacsonyabb forgalmú péntek-szombatból eggyel-eggyel kevesebb, így ez önmagában is a bevételek növekedését okozta.
A naptárhatás nemcsak az ünnepnapok szempontjából érdekes, hanem abból is, hogy egy adott hónapban hány hétvége és hétköznap van (sőt azon belül vannak élénkebb és kevésbé forgalmas napok is). Az elmúlt évek júliusait vizsgálva azt látjuk, hogy míg tavaly júliusban öt szombat és öt vasárnap volt, addig 2015-ben négy-négy, míg szerdából és csütörtökből tavaly eggyel-eggyel kevesebb, öt helyett négy. Ez pedig hatott a bevételre is, vasárnapot leszámítva mindenhol nőtt az átlagos napi bevétel, ugyanakkor a naptárhatás következtében az egy évvel korábbihoz képest 2016 júniusában visszaesés mutatkozott a teljes útdíjban.
A HU-GO-bevétel szempontjából legalább ilyen meghatározó, hogy a tehergépjárművek mekkora hányada használja az utakat fedélzeti eszközzel (OBU), és mekkora részük vásárol alkalmanként viszonylati jegyet. Az OBU-használók ugyanis rendszeres, kiszámítható, tervezhetőbb bevételt hozhatnak a NÚSZ Zrt.-nek, rajta keresztül pedig a központi költségvetésnek. Az elektronikus útdíjrendszer 2013. júniusi bevezetésekor a viszonylati jegyet váltók voltak túlsúlyban, de a magyar tehergépkocsi-üzemeltetők körében gyorsan népszerű lett a fedélzeti egység, és hamar elérte a kilencven százalékot, és bár lassú ütemben, de még mindig nő – most már 97 százalék felett van. A külföldi OBU-arány viszont 2016 januárjától látványosan megugrott – egy év alatt 12 százalékkal, 70 százalékra nőtt. A NÚSZ szerint, ha ez a nagyon erős trend így marad, akkor 2017 végére eléri a kilencven százalékot is.
A külföldi tehergépjárművekből származó bevétel 75 százalékát öt ország – Románia, Lengyelország, Bulgária, Szlovákia és Szerbia – adja, de közülük is kiemelkedik negyven százalékkal Románia. Ebből következően a román kamionosok jelentős űrt hagynak maguk után, amikor elmaradnak. Márpedig erre is volt példa, decemberben általában kevesebb jármű érkezik a keleti szomszédunkból, és ez meglátszik a HU-GO-bevételben.
A HU-GO-bevételek körülbelül hatvan százaléka az M1–M5-tengelyen és az M3-ason, M7-esen futó forgalomból származik, mellettük szintén fontos „bevételtermelő szerepe” van a 4-es útnak, illetve a Románia felé tartó M43-as sztrádának, de mindezek mellett az utóbbi időben egyre nagyobb szerep jut az M0-snak is.
A pénz nagyobb része még ezután jön
Az idén januári HU-GO-bevétel egyébként a tavalyi teljes évinek mintegy 7,8 százaléka, hisz 2016-ban nettó 155,3 milliárd forint származott ebből. A megszolgált útdíj 48 százaléka általában az első fél évben, 52 százaléka az év második felében képződik.
